Rehabilitációs hozzájárulás 2024-ben

Az idei évben jelentős mértékben – 2,4 millió forint/főre – emelkedett a rehabilitációs hozzájárulás, ami arra ösztönzi a munkaadókat, hogy még nagyobb figyelmet szenteljenek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának és állományukon belül növeljék az érintettek létszámát. A következőkben részletesen áttekintjük mindazokat az információkat, amiket a munkaadónak a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban érdemes tudnia. Kappel Katalin írása.

Mi szabályozza a rehabilitációs hozzájárulást?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban Mmtv.) 22-26. paragrafusa szabályozza a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség keletkezésének, mértékének, alapjának, az az alóli mentesülésnek, a fizetésre kötelezettek körének, a bevallás és fizetés teljesítésének szabályait, továbbá meghatározza a megváltozott munkaképességű személyek körét is.

Kik kötelesek fizetni a rehabilitációs hozzájárulást?

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében a munkaadók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha
– az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, de
– az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). (Mmtv. 23. § (1) bekezdés)

Ha az ön vállalata például 100 főt alkalmaz, akkor a kötelező foglalkoztatási szint eléréséhez legalább 5 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót kell felvennie.

Nem áll fenn ugyanakkor a fizetési kötelezettsége, ha a foglalkoztatotti létszáma nem haladja meg a 25 főt, illetve, ha a foglalkoztatotti létszám megfelelő arányában alkalmaz megváltozott munkaképességű munkavállalót, jelen esetben 5 főt.
A kötelezettség szempontjából munkaadónak számít az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint magánszemély, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván.

Mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól
– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,
– a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
– a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti honvédelmi szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó szakképző intézmény,
– a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Mmtv. 23. § (6) bekezdés)

A rehabilitációs hozzájárulással az állam tehát a 25 fő feletti létszámmal rendelkező cégeket kívánja motiválni arra, hogy megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztassanak.

Kik minősülnek megváltozott munkaképességű személyeknek?

Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt:
– akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
– aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés érvényessége alatt,
– akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt, vagy
– aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Kik számítanak még bele a létszámba?

2021-ben bevezetett változás, melyről sok munkáltató nem szerzett mindezidáig tudomást, hogy a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik – tehát a létszámba beleszámítható – az a személy is, aki a munkaszerződése szerint rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

A létszám megállapításakor a megváltozott munkaképességű személyek számához lehet továbbá hozzászámítani azokat a személyeket is – legutoljára a 23. életévük betöltésének naptári évében – akik köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősültek.
„…a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is – legutoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben –, aki
köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy
felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak
minősült.”
„…a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki – a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál
20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő
rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.” (Mmtv. 22/A. §)

Hogyan számoljuk ki a létszámot?

A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség meghatározásakor létszámon – mind a foglalkoztatottak, mind a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében – az átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. Ezt a létszámot a Központi Statisztikai Hivatal munkaügystatisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerint kell meghatározni. A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell megállapítani.

A rehabilitációs hozzájárulás esetében az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor nem kell figyelembe venni:
– a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt,
– az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint alkalmazott munkavállalót,
– az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és
– a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,
 – a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katonát,
 – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja. (Mmtv. 23. § (2) és (4) bekezdés)

Miként számoljuk ki a rehabilitációs hozzájárulást?

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének
kilencszerese személyenként, évente. (Mmtv. 23. § (5) bekezdés)

A 2024. évi kötelezettség megállapítása során a 2024. január 1-jén hatályos minimálbér (266 800 forint/hó) veendő alapul. Ezzel az összeggel számolva a rehabilitációs hozzájárulás éves mértéke jelenleg 2.401.200 Ft/fő/év.

Ez – a fenti példánál maradva – annyit jelent, hogy amennyiben Önnek az állományi létszáma alapján 5 fő megváltozott munkaképességű személyt kell foglalkoztatnia, ez azonban nem teljesül, az 12.006.000 Ft rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséget von maga után.

Hogyan kell bevallani és fizetni a rehabilitációs hozzájárulást?

A rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként az I.-III. negyedévben előleget kell fizetni. A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az I-III. negyedévben, a negyedévet követő hónap 20-áig kell bevallani és megfizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka. A megfizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25-éig kell bevallani és megfizetni. (Mmtv. 24. § (1) és (2) bekezdés, Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 3. számú melléklet I./Határidők/6. pont) Ha a bevallási és befizetési határidő munkaszüneti napra esik, akkor a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. (Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 52. § (4) bekezdés)
A rehabilitációs hozzájárulást ezer forintra kerekítve kell megfizetni. (Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 3. számú melléklet I/Általános rendelkezések/4. pont)

Mire kell ügyelnünk a nyilvántartás vezetése során?

A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadónak a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából az Mmtv. szerinti nyilvántartást kell vezetnie, mely tartalmazza:
– a megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy a rehabilitációs mentor természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét,
– a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét,
– a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát.

A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy fogyatékosságra vonatkozó adatokat pedig ugyanezen időszakig kell tárolni, de legfeljebb a személy 23. életévét követő 5 évig lehet kezelni. (Mmtv. 23. § (7) bekezdés)

Hogyan kezeljük a munkavállalókat, akik több munkahelyen dolgoznak, vagy kölcsönzött állományban vannak?

A statisztikai állományi létszám megállapításakor több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett
munkavállalót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,
megváltozott munkaképességű személyt ugyanezen törvény rendelkezései alapján az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során
kell figyelembe venni. (Mmtv. 23. § (1a) bekezdés)

Azaz a statisztikai létszámot azon munkáltatónál kell számítani, ahol a munkavállalók adókötelezettségeket teljesítenek. Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartalma alatt a kölcsönvevőnél kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni. Kivételt jelent ez alól az, ha erről a felek másként nyilatkoznak: a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a létszámot a kölcsönbeadónál is figyelembe lehet venni. (Mmtv. 23. § (4a) bekezdés)

forrás: hrportal.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadom" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás