Viselkedéstervezés: Hogyan lehetünk hatással a saját és mások viselkedésére?

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az emberi viselkedés lenyűgöző. Miért csinálunk vagy épp nem valamit? Hogyan lehetünk hatással a saját viselkedésünkre? És másokéra? Ezek olyan kérdések, amelyek mindig is foglalkoztatták az embereket. Pont erről szól a viselkedéstudomány és a viselkedéstervezés. Gerlei Béla a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező Szakképzés szakvezetőjének rövid összefoglalója.

Mi az a viselkedéstudomány?

A viselkedéstudományok az emberi viselkedés tudományos módszerekkel történő megfigyelésével, elemzésével, előrejelzésével foglalkoznak, valamint azt kutatják, hogy hogyan lehet hatással lenni a viselkedésünkre. 

 

A „viselkedéstudomány” (behavior science) igazából egy összefoglaló név, különböző tudományágak általános megnevezésére szokták használni, mint például a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a viselkedési közgazdaságtan, de valamilyen mértékben ide tartozhat akár a gazdasági földrajz, a politikatudomány, a jog(alkalmazás), az oktatás vagy a viselkedési neurobiológia is. Általánosságban a viselkedéstudományok fontos eszköze a rendszeres kísérletezés és az eredmények ezt követő részletes elemzése és leírása. A cél valamilyen módon mindig az, hogy megértsék, hogy az emberek mikor és miért csinálnak (vagy épp nem) bizonyos viselkedéseket, és hogyan lehet ezekre hatással lenni. 

 

 

A viselkedéstudomány segíthet megválaszolni olyan kérdéseket, mint például:

• Hogyan befolyásolják viselkedésünket az érzelmeink, hiedelmeink, elfogultságaink, társadalmi normáink vagy akár a pillanatnyi agyműködésünk?

• Mikor, mi motivál bennünket és miért?

• Hogyan hozunk döntéseket, és mi alapján választunk, vagy utasítunk el dolgokat?

• Milyen szabályszerűségek mozgatják a társas viselkedésünket?

• Hogyan alakíthatjuk a saját szokásainkat és viselkedésünket?

A viselkedéstudomány nem csak (főleg nem) elméleti tudomány, hanem kiemelkedően fontos a gyakorlati alkalmazása is. Az egyes szakterületek képviselői az elméleteiket kísérletekkel (laboratóriumban kontrollált körülmények között és a való életben is) ellenőrzik. Azután ezek gyakran megjelennek a mindennapi életben, gondoljunk csak az alkalmazott pszichológiára (pl. reklámok), szociológiára (pl. csapatépítés) vagy akár a „változásmenedzsmentre” amelyik jó esetben felhasználja vagy legalább figyelembe veszi a viselkedéstudományok eredményeit.

Mi a viselkedéstervezés?

A viselkedéstervezés (behavior design) a viselkedéstudományok interdiszciplinális alkalmazása a gyakorlatban, amely a viselkedéstudomány elméleteire, modelljeire és technikáira támaszkodva segít megérteni és befolyásolni az emberek viselkedését. (Az elnevezés BJ Foggtól (2010) a Stanford Egyetem Viselkedéstervezési Laboratóriumának vezetőjétől származik.) 

Ez a megközelítés azon alapul, hogy a viselkedésünk összetevőit különböző külső és belső tényezők (pl. érzelmi állapotunk, motivátorok és környezeti hatások) befolyásolják, és hogy ezeket tényezőket lehet tudatosan tervezni és alakítani. A viselkedéstervezés koherensen, rendszerszeméllettel közelíti meg a viselkedésváltoztatási törekvéseket, azzal a céllal, hogy segítsen az embereknek pozitív viselkedéseket, szokásokat létrehozni.

A viselkedéstervezés felhasználható az élet minden területén (hiszen bármit is csinálunk, az valahogyan viselkedés), mint például az oktatás, az egészségügy, a pénzügyek, az üzleti élet, a fenntarthatóság vagy egy új termék bevezetése. A viselkedéstervezőknek számos eszköz és technika áll a rendelkezésére, amelyek segítenek az emberi viselkedés megértésében és befolyásolásában: például a motiváció változtatási technikák, a tervezési modellek vagy akár a környezet megfelelő átalakítása. 

 

Néhány konkrét kérdés (a teljesség igénye nélkül), amire a viselkedéstervezés adhat választ: 

• Hogyan lehet rávenni az embereket az egészségesebb életmódra?

• Milyen módszerekkel növelhetjük a pénzügyi tudatosságot és a megtakarításokat?

• Hogyan lehet optimalizálni a munkahelyi környezetet, hogy támogassa a jobb teljesítményt?

• Milyen apró változtatásokkal lehet javítani az oktatási hatékonyságát és növelni a tanulók motivációját?

• Milyen toborzási folyamatot állítsunk fel, hogy a megfelelő jelöltek elfogadják az állásajánlatunkat?

• Hogyan lehet befolyásolni az emberek vásárlási döntéseit és ösztönözni a fenntarthatóbb vásárlási szokásokat?

• Mit érdemes kommunikálni ahhoz, hogy elősegítsük a környezettudatos viselkedést? 

• Hogyan lehet segíteni az embereket a rossz szokásaik leküzdésében és az új, pozitív szokások kialakításában?

• Hogyan alakítsunk ki online képzéseket, úgy, hogy csökkentsük a lemorzsolódást?

• Mit csináljunk, hogy egy-egy termék használata könnyebb, egyszerűbb és intuitívabb legyen?

• Hogyan lehet optimalizálni a weboldalak és alkalmazások felhasználói élményét, úgy megnőjön a konverzió?

• Mit és hogyan mondjon az orvos, hogy a beteg valóban beszedje a gyógyszerét?

• Milyen állomásai legyenek a vásárlói vagy munkavállalói útnak, hogy a legpozitívabb élményt adja?

 

 

A viselkedéstervezés nemcsak arról szól, hogy dolgokat, folyamatokat létrehozunk. Arról is, hogy jobbá, egyszerűbbé tesszük ezeket a dolgokat vagy folyamatokat. A viselkedéstervezők olyan megoldásokat igyekeznek létrehozni, amelyek hatékonyak, etikusak és még ha lehet élvezetesek is a felhasználóik számára. 

A viselkedéstervezőknek nem céljuk az emberek manipulálása vagy kényszerítése olyan viselkedésekre, amiket nem akarnak csinálni; a cél az, hogy segítsenek nekik azokat a dolgokat csinálni, amiket amúgy is akarnak, illetve, hogy sikeresnek érezhessék magukat. A viselkedéstervezés segíthet abban, hogy az emberek egészségesebben éljenek, fenntarthatóbban fogyasszanak, hatékonyabban dolgozzanak, kevesebb bűncselekményt kövessenek el, vagy jobban működjenek együtt egymással. 

A viselkedéstervezés értékes eszköztárt ad mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi viselkedés iránt, és akik hatással szeretnének lenni másokra. A viselkedéstervezés tudása lehetőséget kínál a jobb világ felé vezető úton.

Gerlei Béla MSc. MBA

Szakvezető

Viselkedéstervező Szakképzés

Budapesti Metropolitan Egyetem

Nyitókép: Bradyn Trollip on Unsplash

Forrás: hrportal.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadom" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás