Képzetlenek a magyar munkások, és kedvük se nagyon van dolgozni

Szakmai képzetlenség, alkalmatlanság, a motiváció, az elhivatottság hiánya – a vállalatok szerint ezek azok a problémák, amelyek miatt nem tudnak megfelelő munkaerőt felvenni. Na és persze az sem mellékes, hogy a dolgozók sokszor túl alacsonynak tartják a kínált fizetést.

Érdekes felmérést készített nemrég a GKI Gazdaságkutató Zrt. Közel ezer céget kérdeztek arról, hogy melyek azok a problémák, amelyek miatt a vállalatok nem képesek a megfelelő munkaerő felvételére.

A cégek szerint a munkára jelentkezők szakmai képzetlensége, szakmai alkalmatlansága, alacsony motiváltsága, illetve a kínált kereset alacsony szintje jelentik a legfontosabb problémákat.

Fontos megkülönböztetni a szakmai képzetlenséget és a szakmai alkalmatlanságot. Míg előbbi azokat takarja, akik az adott szakmát nem tanulták, addig utóbbi a szakma azon elsajátítóit jelenti, akik a képzés elvégzése ellenére sem alkalmasak az adott munkára.

A megfelelő munkaerő megtalálása során a cégeknél jelentős problémaként szerepel az alacsony motiváltság. Második helyen szerepel, hogy nem megfelelő képzettséggel jelentkeznek munkára, melyet a szakmai alkalmatlanság követ, és végül a sort az alacsony kínált kereset zárja.

A motiválatlanság súlyos következményekkel jár a (munkavégzés hatékonyságának és egyben a munkamorálnak a romlása), ami a cégen belüli magas fluktuációhoz, azaz elvándorláshoz, a munkatársak gyakori változásához is vezethet. Mind az érdektelenség okozta hatékonyságvesztés, mind a fluktuáció növekedése költségeket okoz a vállalatnál, melyeknek hatásai már rövidtávon is érezhetők. A nem megfelelő szakképzettség, illetve a szakképzettség ellenére jelentkező alkalmatlanság egyaránt a szakképzési rendszer súlyos zavaraira mutat rá:

• nem képez a rendszer olyan szakmákra, amelyekre igény lenne,
• akiket képez, azoknak nem megfelelő a tudásszintje.

Az ágazatok többségében jelentős probléma a munkavállalók alacsony motiváltsága. Ezek közül kiemelkedő a kereskedelem, a könnyűipar, a gépipar és az élelmiszeripar. Ez nem meglepő, hiszen ezen iparágakban tevékenykedő cégek többsége több műszakra keres munkaerőt és jellemzően alacsony fizetést kínálnak e mellé. A munkavállalók lelkesedését továbbá visszavetheti, az elvégzendő feladatok monotonitása és az előre lépési lehetőségek korlátoltsága.

Összességében tehát a vállalatok vezetői nem az alacsony bérszintben látják a problémát, mint inkább a szakmai alkalmatlanságban és képzetlenségben, és legfőképp a motiválatlanságban.

A kutatás szerint a szakmai nehézségeket a képzési rendszer átgondolása, s annak kereslet- és jövőorientált átszervezése oldhatná meg, addig az utóbbi jóval bonyolultabb probléma. A munkakedv és a munkahatékonyság javításához szükséges, de nem elégséges eszköz önmagában a béremelés. Az említett ágazatokban tevékenykedő vállalatok jellemzően kevés hozzáadott értéket termelnek, így kevésbé lesznek képesek a tömeges béremelésre.

Ezeknél a cégeknél tehát beköszöntött az az idő, amikor újra kell gondolni az üzleti modellt: vagy gépekkel kell helyettesíteni a munkaerő egy részét, vagy átszervezni a leginkább fontos tevékenységeket, esetleg teljesen új pályára vinni azokat.

Helyzet van a munkaerőpiacon, de nem csak ezért

A munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak, a munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke néhány napja az M1-en.

A szakmunkás munkaerőhiánynál további gondot okoz, hogy a szakmunkás életpálya már kevésbé vonzó a fiatalok számára, mint 20-30 évvel ezelőtt.

A szakember hiánnyal érintett területek közül példaként említette az építőipart, ahol építőipari szakmunkásokat keresnek és a vendéglátást, ahol szakácsot és felszolgálót nehéz találni. A szövetség alenöke azonban úgy véli, hogy a munkaerőhiány ma már a gazdaság minden területén jelen van.

A szakemberhiány révén nőnek majd a fizetések, azonban mivel a problémának demográfiai okai vannak, ezért a béremelés nemzetgazdasági szinten nem oldja meg a munkaerőhiányt.

Ráadásul nehezíti a helyzetet a munkavállalási célú kivándorlás Nyugat-Európába. Azok a cégek, amelyek nem bírják a piaci versenyt és nem tudnak olyan hatékonysággal termelni, hogy munkaerőhiány miatt megemelkedett béreket kigazdálkodják, “elvéreznek” majd. Ez a fajta veszély az MGYOSZ alelnöke szerint elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat fenyegeti.

Forrás: penzcentrum.hu