Az alkalmi munka buktatói: tipikus hibák az idénymunkás és a foglalkoztató részéről

Jön a nyár, ilyenkor megszaporodnak az idénymunkák. Az alkalmi munka jogszerűvé tételére különösen népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás, de sokan nincsenek tisztában az alkalmazásának buktatóival, ezekből most a legtipikusabbakat mutatjuk be.

Kevesebb adminisztrációs terhet és anyagilag is kedvezőbb feltételeket jelent mindkét fél számára, ha az alkalmi, szezonális munkákhoz a rövid időre szóló, határozott idejű munkaszerződés helyett egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) keretében oldják meg a foglalkoztatást – állítja Dénes Rajmund, a Humán Centrum igazgatója. Ez a kérdés a nyár közeledtével, az idénymunkák elszaporodásával válik aktuálissá, különösen a turizmus-vendéglátás, az építőipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem területein. A foglalkoztatónak abban az esetben viszont nem éri meg az EFO, ha a munkavállalót nyugdíjasként vagy diákként is foglalkoztathatja. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a diákokat vagy nyugdíjasokat csak napi négy vagy hat órában alkalmazzák, míg az iskola- vagy nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül alkalmazott diákok és nyugdíjasok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük, az adminisztrációt, a bérszámfejtést és a bejelentést pedig a szövetkezet végzi az alkalmi munka esetében.

Idén január 1-jétől az EFO után fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy a NAV-nál a közteher befizetésére szolgáló számla száma nem, csak a megnevezése módosult. A munkáltató a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál munkavállalónként napi 1300, alkalmi munkánál napi 2700, filmipari statiszta esetén 8000 forint közterhet fizet. Ez az adókedvezmény azonban legfeljebb a napi minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható, ami a maximálisan kifizethető napi munkabér összege is: 2024-ben ez tehát 24 540 forint per nap per fő. „Ezt az összeget egy építőipari szakmunkás, hostess, de akár egy szakács is bőven megkeresheti egy nap alatt” – hívta fel a figyelmet a Humán Centrum igazgatója, hozzátéve, hogy ennél magasabb összegű munkabért is kaphatnak, amely költségként is elszámolható, viszont akkor a foglalkoztatónak további adófizetési kötelezettséggel kell számolnia.

Nincs akadálya annak, hogy egy munkavállalónak egyszerre több munkaviszonya legyen több különböző munkáltatónál, ahogyan annak sem, hogy a munkaviszonya mellett EFO-jogviszonyt létesítsen. 

De ha már van meglévő munkaszerződése, azt egyszerűsített foglalkoztatásra nem módosíthatják, és a munkaidő sem haladhatja meg a maximum 12 órát.

Az EFO-s munkaviszony 

  • megszakítás nélkül legfeljebb 5 napig, 
  • egy hónapon belül 15 napig, 
  • egy naptári éven belül pedig maximum 90 napig tarthat. 

Az idénymunkák vagy szezonális munkák esetén már valamivel nagyobb a mozgástér: ebben az esetben egy éven belül 120 napig lehet így dolgozni.

Az alkalmi munka is lehet munkaszerződéssel védett

Sokakban bizalmatlanságot kelthet, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra létrejövő munkaviszonyhoz nem szükséges munkaszerződést kötni, mert valójában a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre, ami történhet elektronikus úton vagy telefonon keresztül is a NAV felé. A későbbi félreértések elkerülése érdekében ezért érdemes az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény mellékletében található sablonszerű munkaszerződést is kitölteni hozzá, amely papíron is bizonyítja a munkaviszonyt – szól a HR-szakértő tanácsa. Szerinte ezt a cégek többsége már csak azért is teljesíti, mert ebben az esetben nem szükséges külön nyilvántartaniuk a munka- és pihenőidőt, és nem kell teljesíteni az írásos munkabér-elszámolásra vonatkozó előírásokat sem.

Az érem másik oldala, hogy a munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és személyi jövedelemadót sem. Ez utóbbi csak addig érvényes, ameddig a dolgozó jövedelme nem magasabb, mint a napi minimálbér és a garantált bérminimum 130 százaléka – efelett a munkavállalónak 15 százalékos szja-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az viszont a munkavállaló feladata, hogy a munkáltató által kiadott igazolás alapján az éves bevallásban feltüntesse és befizesse az esetlegesen keletkező szja-t. 

Az EFO-s dolgozó csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot, a társadalombiztosítás többi ellátására, köztük például táppénzre viszont nem

– hívta fel a figyelmet Dénes Rajmund.

Mi van, ha nem megy be az idénymunkás, és mi van, ha igen?

A gyakori hibák között említette azt, amikor az alkalmi munkás már be van osztva egy adott napra, de nem jelenik meg a munkaidő elején. Ilyenkor az EFO-törvény értelmében az adott nap 9 óráig van lehetőség törölni a bejelentést. Ha ez nem történik meg, akkor a közterheket már be kell fizetni arra a napra. De ugyanilyen tipikus eset, amikor a munkáltató későn jelenti be a dolgozót. Ha a munkavégzés előtt nem jön a bejelentés, és a munkaügyi hatóságok feketefoglalkoztatásra utaló jeleket észlelnek, nagy szigorral lépnek fel a munkáltatóval szemben, a büntetés pedig elkerülhetetlen. „Ha pedig egy alkalmi munka hátterében egy teljes állású pozíció rejtőzködik, az az alkalmazottal szemben is etikátlan” – hangsúlyozta Dénes Rajmund.

forrás: www.vg.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadom" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás