Az egészséges munkavállaló mindenki érdeke

A cím látszólag triviális kijelentésnek tűnhet, a munkáltatók mégis csak az elmúlt években kezdenek rájönni, hogy számukra is megéri törődni dolgozóik egészségével, úgymond megéri ebbe hosszabb távon is befektetni. A helyzetet a munkaerőhiány és ennek következtében, a munkavállalók jóllétéről szóló közbeszéd megváltozása is kiélezte.

Amíg a munkavállaló könnyen helyettesíthető volt, kevésbé törődtek vele. Mára a helyzet azonban megváltozott. A munkaerőpiacon egyre több szó esik a munkahelyi egészségről, a munkahelyi wellbeingről, és ennek kapcsán a munkavállalók megtartásáról, elkötelezéséről. A táppénzen eltöltött idő komoly gazdasági hátrányt jelent, sokba kerül a vállalatoknak. 2016-os adatok szerint a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, és a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót.

Ráadásul a magyar lakosság és ezzel együtt a magyar munkavállalók egészségi mutatói régiós és európai összehasonlításban is rosszak. A hosszú várólistákról, kezelések csúszásáról, az ellátás hiányosságairól pedig lépten-nyomon értesülünk. Így egyre hangsúlyosabbá válik az egészségfejlesztés, hatékony megelőzés és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, mely területeken a munkáltatóknak egyre nagyobb szerep jut. Ahogy arról korábban írtunk, tudatos egészségfejlesztéssel a táppénzes napok száma akár 10-30%-kal is csökkenthető. A Swiss Medical saját felmérést is készített ezen a területen a hatékonyságról: az elmúlt években öt vállalatnál végzett, 1.600 munkavállalót érintő, egy éves egészségfejlesztési program (melyben előadások, elsősegélynyújtó-képzés, komplex szűrővizsgálat és felfedezett betegség esetén magánorvosi kezelés költségeinek átvállalása szerepelt) során a kiindulást megelőző évben átlagosan 5,5% volt a táppénzes napok száma (a teljes ledolgozott napokhoz képest), a program évében 4% alá csökkent.

Így a munkáltatónak is elemi érdeke, hogy a munkavállalók egészségesek, terhelhetők legyenek, fókuszálni tudjanak, és jól teljesítsenek.

Az, hogy egy munkáltató mennyire törődik az alkalmazottak egészségével a munkahelyválasztás egyik fontos szempontjává vált, derül ki a Budai Egészségközpont tapasztalataiból. A munkáltatók által biztosított prevenciós szűrés lehetősége illetve az magánegészségügyi ellátás, az ezt lehetővé tevő biztosítás támogatása a munkaadók számára elégedettebb, lojálisabb munkavállalókat jelenthet, és egyben növeli a cég versenyképességét.

Ezeket a tüneteket, betegségeket „köszönhetjük” a munkahelyünknek

Az egészségügyi szűrésekkel is foglalkozó szolgáltatók szerint számos munkahelyi ártalmakból származtatható problémával találkoznak munkájuk során. A Swiss Medical a multitasking igényéből származó pszichés túlterheltséget emelte ki, mint leggyakrabban előforduló problémát, melynek következtében előbb-utóbb felléphet az ún. debilizáló szorongás (gátló, teljesítményt rontó szorongás, amely elvonja a figyelmet a feladatról), ami magával vonja a korábban megszokott munkaminőség hanyatlását. Így egy káros körforgás alakul ki, amely fenntartja, vagy akár tovább is fokozza a szorongást. Az ilyen pszichés megterhelés leggyakrabban hasi puffadáshoz, gyomorégéshez, általános gyengeséghez, bőrviszketéshez, hajhulláshoz, allergiás panaszok kialakulásához vezet. Megnő a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és a daganatos betegségekre való hajlam is.

Másodikként az ülőmunka és a gerinctorna együttes hiánya miatt bekövetkező nyaki merevséget említették, mely a vállba irányuló sugárzó fájdalomhoz, lapocka közötti fájdalomhoz, ill. derékfájáshoz vezet. Míg a nem megfelelő szellőzés és a túl száraz irodai levegő szemfáradást, szemszárazságot és bőrirritációt okoz. A fizikai munkát végzők körében pedig a hibás emelési mozdulat okozta derékfájás a vezető panasz. Második helyen a térdeplő munkát végzők térdízületi túlterhelése okozta fájdalom áll. A fej feletti munkát végzőknél az AC ízület alatti bursa gyulladása (nyáktömlő-gyulladás), ún. impingement szindróma kialakulása jellemző.

A Budai Egészségközpont szűréseinek tapasztalata alapján a legnagyobb arányban diagnosztizált betegségcsoportok közé tartoznak a jóindulatú daganatos betegségek, emésztőrendszeri betegségek és a szem betegségei. A menedzserekre jellemző helytelen és rendszertelen táplálkozás, stressz és ülőmunka nagyban felelősek az anyagcsere-, táplálkozási és endokrin betegsége kialakulásáért. A betegségcsoporton belül legnagyobb számban az emelkedett koleszterinszint és az elhízás kimutatható. A vezető diagnózisok között említették továbbá a magas vérnyomást.
Az ülőmunka okozta fájdalmak, betegségek és elváltozások, mint láthattuk előkelő helyen szerepelnek, a munkahelyi ártalmak sorában. Ha valaki napi 8-10 vagy még annál is több órát ül, emellett nem mozog, sportol annak az izmai meggyengülnek, gerincsérve is kialakulhat. Ezért amellett, hogy a munkahelynek is igyekeznie kell ösztönözni a dolgozókat a mozgásra, nagyon fontos az iroda és a munkaállomások ergonomikus kialakítása is. Ez azonban az ergonomikus irodai eszközöket forgalmazó Fellowes szerint még egyáltalán nem evidencia a munkaerőpiacon. Elkezdődött egy lassú szemléletváltás, de még mindig igen gyakori, hogy a munkavállalók szerzik be maguknak a már meglévő irodabútorokat kiegészítő, ergonomikus termékeket, hogy kényelmesebben, esetleg fájdalommentesebben tudják végezni a munkájukat, mint például a hát- vagy lábtámasz. Pedig, mint a cég jelezte, a munkavállalók és a munkáltatók nem igazán vannak tisztában azzal, hogy az egészséges munkahely kialakítását rendelet is szabályozza olyan értelemben, hogy ha a munkavállaló jelzi azt az igényét, hogy szüksége van valamilyen ergonómiai termékre (pl. egy monitorállványra), akkor a munkáltató köteles azt biztosítani.

Az egyén felelőssége nem elhanyagolható

Azonban hiába akar tenni a munkahely, ha a munkavállaló maga sem veszi komolyan saját egészségét. Erről szólnak a Swiss Medical tapasztalatai: „Jelen ismereteink szerint az egyéni befizetők között a szűrésre járók aránya a munkaképes korú lakosság körében 5% körül lehet. A cégesen befizetett szűréseken résztvevők aránya 205.000 munkavállaló ellátásának adatai alapján 2,5%-ra tehető. (Ez azonban egyes, főként magas hozzáadott értéket előállító cégek esetén 100%-os lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, más nagy foglalkoztatók, ahol alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek az emberek, nem biztosítanak ilyen típusú szűréseket.) Nagyon érdekes, hogy az egyéni befizetők 99%-ban megjelennek a befoglalt időponton szűrővizsgálatukra, míg a cég által lehetővé tett szűrőprogramot jó esetben 50% veszi igénybe és a bejelentkezettek 15%-ban végül meg sem jelennek a cég által kifizetett vizsgálaton.”

Hogy ez változzon, ahhoz elengedhetetlen a szemléletváltás, hiszen, ha saját magunkkal nem foglalkozunk, akkor nehezen „várhatjuk el”, hogy egészségi mutatóink javulni kezdjenek. Ehhez a 2019-es cafeteria szabályozás módosítása sem járult hozzá, mert bár a magán egészségbiztosítás megemelkedett adóterhét a cégek egy 2018 végi szerződéshosszabbítással elkerülhették, sok cég tervezi visszavágni egészségprogramját 2020-tól, vagy nem vezette be 2019-ben az eredetileg tervezett programot, a magas adó miatt. A szolgáltatók remélik, hogy a döntéshozók is észlelik a folyamatnak ebbe a kedvezőtlen irányba fordulását, és lecsökkentik 40,71%-ra egységesen az egészségügyi szolgáltatás és magánegészségügyi-biztosítás adóterhét a cafeteria csomagban.

 

Forrás:

{1} https://www.hrportal.hu/hr/az-egeszseges-munkavallalo-mindenki-erdeke-20190226.html

{2} https://www.hrportal.hu/hr/az-egeszseges-munkavallalo-mindenki-erdeke-20190226.html/2