A munkaerőhiány csapdájában

A vendéglátó és turisztikai ágazat csaknem három éve küzd súlyosabb munkaerőhiánnyal. Miközben a vállalkozások kormányzati intézkedéseket is várnak, a legváltozatosabb módszerekkel próbálják kezelni a problémát – a lehetséges megoldásokat mutatja be a Turizmus Panoráma cikke.

A helyzet egyáltalán nem javult az elmúlt időszakban, sőt mára a munkaerőhiány a legtöbb ágazatra kiterjedt – mondta el lapunknak Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke. A külföldi munkavállalások exponenciálisan növekvő száma, a Ratkó-nemzedék nyugdíjba vonulása és a közmunkaprogram hirtelen több tízezer munkavállalót vont ki a munkaerőpiacról, a megoldások pedig lassan alakulnak – az egyik ilyen intézkedés az áfacsökkentés lesz, ami a vendéglátó ágazat béreit teheti versenyképesebbé.
A VIMOSZ már régóta sürgeti az ágazat jövedelmezőségét célzó intézkedéseket, mivel szerintük ezek rendeznék megnyugtatóan a helyzetet.

Közmunkások a turizmusban?
A tartósan munka nélkül élők vagy az állami leépítések során munkanélkülivé váló alkalmazottak foglalkoztatásával több probléma van. Az álláskeresők több mint 40 százalékát kitevő, több százezer képzetlen munkanélküli egy részét fel tudja szívni az ágazat különböző betanított munkákra, de csak egy részét, mivel ezeket az embereket sajnos gyakran szocializálni kell, ami meghaladja a vállalkozások kompetenciáját.
A közszférából, adminisztratív munkakörökből elbocsátott dolgozók valószínűleg nem szívesen vállalnak el fizikai jellegű munkát. A magasabb képzettséget igénylő munkakörökben az ezek ellátására alkalmas munkanélküliek átképzése pedig ugyancsak nem oldja meg a rövid távú munkaerőhiányt.
Gál Pál Zoltán szerint az alternatív foglalkoztatási formákat kiegészítésként jól lehet alkalmazni az ágazatban, de önmagukban ezek nem nyújtanak kielégítő megoldást, mivel a minőségi szolgáltatáshoz állandó állományra van szükség. A mobilitás további ösztönzése is csak részben válasz a problémákra.
A rövid távú eredmények elérése érdekében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a VIMOSZ közös javaslatot készített a közmunkaprogram átgondolására azzal a céllal, hogy a turisztikai és vendéglátó ágazat is alkalmazhassa a közmunkaprogramban résztvevőket. Ezenkívül a korkedvezménnyel nyugdíjba vonuló, de még tetterős kollégák további foglalkoztatásának feltételeit is javasolják átgondolni.

Munkaadói javaslatok
A MGYOSZ javaslatai szerint a kialakult kritikus helyzet hosszú távú kezelése mellett rövid távú, azonnali megoldást hozó intézkedésekre is szükség van a kormányzat részéről, így
• a reálbérek differenciált emelését célzó intézkedésekre,
• kormányzati programra a külföldi szakképzett munkaerő bevonására,
• a közmunkaprogramban foglalkoztatottak egy részének átsegítésére a versenyszférába,
• a belföldi mobilitás élénkítésére további lakhatási és közlekedési támogatásokkal.
A szövetség szerint az aktív munkaerőpiaci eszközök között nagyobb arányban kellene megjelennie a képzésnek, és a közmunkások képzését a vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel kellene megvalósítani.

Segíthetnek a modern toborzási módszerek
Temesvári Zsolt, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége humánpolitikai szekciójának vezetője – aki egyben a Danubius Zrt. HR-menedzsere – szerint a jelenség oka nem feltétlenül csak az, hogy a minőségi munkaerő egy része külföldre távozott, hanem az is, hogy a keresleti munkaerőpiacon a munkavállalók körültekintőbbek, öntudatosabbak és megfontoltabbak, mint korábban. Az idei szezon előtt bejárta a médiát, hogy a Balatonnál havi nettó 400 ezer forintért sem lehetett szakácsot szerezni. Ha ezt bármelyik munkáltató legális, írott szerződés formájában kínálta volna, lett volna jelentkezője, nem is kevés – állítja.

Sok HR-szakember szerint egyébként van megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő a piacon, csak nem találnak egymásra a munkáltatóval. Ezért Temesvári Zsolt úgy gondolja, a vállalkozásoknak érdemes lehet új toborzási módszereket is kipróbálniuk, nem csak a hagyományos hirdetést – ilyen például a közösségi média (Facebook céges állásoldala, Twitter), szakmai közösségi oldalak (LinkedIn), online toborzócégek, speciális adatbázissal rendelkező közvetítő cégek. Ezenkívül célszerű lenne kelendőbbé tenni magukat munkáltatói márkájuk vonzóbbá tételével, vagy esetleg úgy, hogy komplex javadalmazási csomagot nyújtanak.

Kölcsönzéstől a mobil alkalmazottig
A saját munkaerő vonatkozásában a bérek terén bizonyára szükség van további korrekcióra vagy esetleg kombinált javadalmazásra, ami az állást vonzóvá teheti – folytatja Temesvári Zsolt. Az egyszerűsített foglalkoztatás, illetve annak szezonális formája is segíthet, de az atipikus foglalkoztatás további esetei és speciális megoldások is működhetnek.
A munkaerő-kölcsönzés kifejezetten jó megoldás lehet az átlagosnál forgalmasabb időszakokra vagy helyzetekben, alapvető probléma azonban, hogy bár a kölcsönző cégek száma jelentős, közülük viszonylag kevesen hajlandóak kielégíteni az olyan speciális igényeket, mint az ad hoc megrendelések szűk határidőn belül, rövid, esetleg csak néhány órás/napos intervallumra. Másfelől a kölcsönző cégek is ugyanarról a munkaerőpiacról dolgoznak, mint a munkaadók, így csodát ők sem tehetnek. Néhány cégnek van speciális adatbázisa (pl. hajókon, szezonális üdülőparadicsomban dolgozók), és az ezekben szereplőket, ha éppen itthon tartózkodnak, mozgósítani tudják.
A diákmunka hasonló jellegzetességeket mutat. Előnye, hogy lényegesen olcsóbb lehet a kölcsönzésnél. Hátránya, hogy a diákok munkavégzése nagyobb odafigyelést igényel a szálloda részéről.

A szakmai gyakorlati helyként is működő szállodák és éttermek számára a szakképzés igen hasznos lehet. A tanulókat mint munkaerőt érdemes a napi üzemeltetés kapcsán, illetve a munkaerő-gazdálkodási stratégia kialakításánál is figyelembe venni. Költségük igen kedvező, bizonyos jogszabályi megfelelés esetén leírható, visszaigényelhető a szakképzési hozzájárulás terhére, illetve azon felül. A gyakorlati idő végén pedig a gyerekek az utánpótlás potenciá­lis forrásai lehetnek. Azonban a gyakorlati helyeknek számos szabályozónak kell megfelelniük, amelyek néha kissé túlzóak, továbbá a gyakorlati oktatóknak különös figyelemmel kell lenniük a tanulóik felé, ami munkájuk mellett többlet elfoglaltságot igényel. Sajnos a munkaadók azt tapasztalják, hogy a vendéglátó szakmákban az elmúlt években folyamatosan csökken a tanulók száma, amihez minőségi visszaesés is társul.
Több cég próbálkozik azzal, hogy az ország más részeiből hoz munkaerőt. Ez főleg szezonális üzemeltetésnél lehet eredményes kiegészítője a munkaerő-gazdálkodásnak. Azonban a helyzet itt is komplex, egyrészt nem biztos, hogy az adott országrészben van megfelelő képzettségű munkaerő, mivel lehet, hogy ott az oktatás más szakmákra koncentrál. Másrészt a hazai mobilitási hajlandóság tudvalevően alacsony szintű. Harmadrészt, ha van is szándék a költözésre, a lakhatás igencsak költséges, tehát az a munkáltató, amelyik esetleg szállást is tud biztosítani a munkatársainak, nyerő helyzetben lehet. Kifejezetten személyzeti szállás célú infrastruktúrája viszont csak kevés szállodának van.

Eltűntek a recepciósok és a szobaasszonyok
Miközben a vendéglátó terület szakmunkái esetében egyértelmű a munkaerőhiány, a szállodák számára meglepőbb, hogy a recepciós munkakörök sem keresettek, holott korábban például egy ötcsillagos szálloda portás/recepciós állása igen könnyen elkelt, elég volt elővenni a „várólistát”. Még ennél is különösebb, hogy komoly hiány mutatkozik a betanított és segédmunkák terén, amin belül is kiemelkedően keresettek a szobatakarítók. A szállodások csak találgatják, hova tűnt ez a típusú munkaerő, mivel a nyelvtudással nem vagy csak kevéssé rendelkezők esetében a külföldi munkalehetőség azért korlátozott. Szórványosan más munkakörökben is keletkezik munkaerőhiány, akár szakmunkás, akár szellemi területen, de úgy tűnik, ezt a szállodák tudják kezelni.

Saját képzés és munkaerőimport
Az itthon 17 szállodát üzemeltető Service4You társtulajdonos-ügyvezetője, Klemm Balázs úgy gondolja, a munkaerőhiányról szóló hírek túlzóak, a helyzet nem olyan rossz, mint azt sokan látják. A szakember a legtöbb szállodai munkakörben – felszolgáló, szakács, recepciós, értékesítési munkatárs, szobaasszony – tapasztalt munkaerőhiányt az elmúlt egy-két évben, de mint mondja, ezek nem olyan problémák, amelyeket nem lehet megoldani, csak találékonynak kell lenni, és egy kicsit magasabb bérekkel kell kalkulálni. A helyzet szerinte egy éven belül rendeződni fog, mivel a fizetések az áfakulcs és a járulékok várható csökkentésének köszönhetően át fognak tudni lépni egy lélektani határt, ami sokakat arra ösztönöz majd, hogy hazajöjjenek.

A Service4You egyrészt úgy próbálja elejét venni a munkaerőhiánynak, hogy házon belül kiképzi a tehetséges fiatalokat, akik szerencsére sokan vannak, és „akiknek eszükbe sem jut odébbállni egy idő után” – állítja Klemm Balázs. Egyébként tapasztalatai szerint a fiatalok, de a többi munkatárs esetében is nagyon jó ösztönző hatása van a mozgóbérnek. Másrészt a cég kapcsolatrendszerének köszönhetően sem szokott szorult helyzetbe kerülni.
A fentieken kívül néha más módszereket is alkalmaznak, így például szoktak az ország más részeiből származó szakembereket felvenni, akiket a hotelekben szállásolnak el. De bevált megoldás az is, hogy például Ukrajnából fogadnak magyar ajkú munkaerőt.
A cég nagy arányban használja ki a diákmunka adta lehetőségeket is, az alacsony kategóriájú, szezonálisan működő szállodáikban szinte csak diákok dolgoznak, részlegenként egy felnőtt felügyeletével. A diákoknak megvan ugyan az a hátrányuk, hogy tapasztalatlanok, de ez egy kétcsillagos háznál nem szokott problémát okozni.
Alkalmi munkaerőt is rendszeresen igénybe vesznek, ha gyorsan kell beállítani valakit például egy rendezvényre. Vidéken nem tapasztalják, hogy az alkalmi munkavállalók köre szűkült volna, mindenhol van egy kemény mag, akik ezt az életmódot részesítik előnyben – állítja az ügyvezető.

Csak hirdetéssel nehéz
Meződi Alice, a Budakeszi úton található Remiz Kávéház és Söröző tulajdonos-ügyvezetője munkatárskereső próbálkozásaikról elmondta: ők csak álláshirdetéseket szoktak feladni, de ezekre rendszeresen nagy összegeket költenek el, és gyakran semmi foganatjuk. Mivel nem tudnak versenyezni a belvárosi éttermek kínálta fizetésekkel, ráadásul távol esnek a központtól, a hirdetéseikre alig jelentkezik valaki, a megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező munkavállalók pedig végképp elérhetetlennek tűnnek számukra.

Forrás: https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/a-munkaerohiany-csapdajaban-1149191

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadom" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás