2023. június 2-án, a Magyar Közlöny 2023. évi 81. számában hirdették ki A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvényt.

A jogszabálymódosítás – amelynek célja a szakképzés szabályozásának finomhangolása – több ponton érintette a szakirányú oktatásra, a szakképzési munkaszerződésekre és a duális képzőhelyekre vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1, azonban bizonyos változásokat csak szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

A módosult és új szabályok könnyebb alkalmazása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi, rövid tájékoztatót állította össze a duális képzőhelyeket érintő legfontosabb változásokról.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény[1] duális képzéssel kapcsolatos módosításai[2] – 2023. június

 

1.      A duális képzőhelyeket közvetlenül érintő változások

1.1.   Saját dolgozói munkaszerződések[3]

Saját munkavállaló szakirányú oktatása a módosítás szerint kétféleképpen történhet duális képzés keretében:

a) Ha a foglalkoztató duális képzőhely (nyilvántartásba vette duális képzőhelyként a gazdasági kamara), köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, így párhuzamosan kétféle jogviszonyt fenntartva. Ez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho törvény) szerinti adókedvezmény igénybevételére is jogosít.

b) Az eredeti munkaszerződés – duális képzési célú – módosítása továbbra is lehetőség. A lényeges változás ez esetben, hogy bár a módosított munkaszerződés alapján kerül megszervezésre a saját dolgozó szakirányú oktatása, azonban az nem válik szakképzési munkaszerződéssé, ami számos ponton egyértelműsíti a jogalkalmazást. Ebben az esetben nincs szükség kamarai nyilvántartásba vételre, viszont a Szocho törvény szerinti adókedvezmény sem vehető igénybe.

Megjelenik a kinevezés kifejezés a szabályozásban, ami azt jelenti, hogy nem csak a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony, hanem más foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetében is lehetőség van az eredeti jogviszony módosítása mellett saját munkavállalót képezni.

1.2.   Más foglalkoztató dolgozójának szakirányú oktatása

Változás, hogy a szabadságot nem, csak a munkabért kell arányosítani a munkaviszony időtartamának megfelelően, ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. egészségügyi szolgálati jogviszony) mellett kerül sor.

1.3.   Szakképzési munkaszerződés, szakirányú oktatás[4]

1.3.1.     Kezdő időpont

A tanulói jogviszonyban, közismereti oktatással párhuzamosan szervezett szakirányú oktatás csak tanévhez kötötten szervezhető meg.

Szakirányú oktatás tanulói jogviszonyban – a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás kivételével – kizárólag a tanítási év első napjától szervezhető. Ezzel egyértelművé válik a szakirányú oktatás első lehetséges napja, azaz tanulói jogviszony esetén nem válhat hatályossá a szakképzési munkaszerződés közvetlenül az ágazati alapvizsga letétele után, még annak tanévében.

1.3.2.     Rövid ciklusú szerződések

A módosítás egyrészt lehetővé teszi, hogy egy naptári éven belül kétszer, akár két tanévben is lehessen rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést kötni, továbbá alkalmazkodik a rövidebb idejű, kéthetes egybefüggő szakmai gyakorlatokhoz.

Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel (a kettő együtt a továbbiakban: szakmát tanuló) köthető évente legfeljebb két alkalommal, az eddigi 4-12 hét helyett egyenként 2-12 hét, de éves szinten összesen legfeljebb 12 hét határozott időtartamra.

1.3.3.     Közreműködő bevonása

Ha a duális képzőhely a szakmát tanuló szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, akkor a közreműködőnél történő foglalkoztatás tartama a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony időtartamának 49 százalékáig terjedhet a korábbi évi legfeljebb 44 munkanap helyett. A duális képzőhely ugyanúgy felelős a közreműködőnél folyó szakirányú oktatásért, mintha az maga végezné. A módosítás értelmében a gazdasági kamara végzi a szakirányú oktatás ellenőrzését nemcsak a duális képzőhelynél, hanem a duális képzőhely által bevont közreműködőnél is.

1.3.4.     Fiatalkorú munkavállalók

Az Mt. fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó – 2023. január 1. óta hatályos –, a 16. életévüket be nem töltött munkavállalók napi munkaidejét érintő változása az Szkt. módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakra nem vonatkozik, így a duális képzésben részt vevő 16 év alatti fiatalok újra napi 7 órában foglalkoztathatók. A 18 év felettiek napi 8, az ennél fiatalabbak napi 7 órában vehetnek részt szakképzési munkaszerződéssel a duális képzésben. A napi munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama is beszámítandó.

1.3.5.     Munkaidőkeret, szabadság

A szakmát tanuló számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni, az eddigi kéthetes munkaidőkeret helyett. A nagyobb munkaidőkeret nagyobb szabadságot eredményez a munkaidő-beosztásban.

A végrehajtási rendeletből törvényi szintre emeli a módosítás szakképzési munkaszerződés esetén a munkaszüneti vagy pihenőnapon, illetve iskolai szünetben igénybe vett idő helyett biztosítandó szabadidőre vonatkozó szabályt. Törvényi szinten szükséges az eltérést megengedni, mivel az Mt. ezt a fiatal munkavállalók esetén általában tiltja.

Megszűnik a szakmát tanulót a szakmai vizsgát megelőzően kötelezően és egységesen megillető 15 munkanapos egybefüggő felkészülési idő, ennek kereteiről a szakképző intézmények a szakmai programjukban önállóan rendelkezhetnek majd. (A részletszabályok az Szkr. módosításában jelennek majd meg.)

A nyári szünetben kötelezően, egybefüggően kiadandó szabadság mértéke 15 munkanapról 20 munkanapra változik. Az éves összes szabadság mértéke a módosítás értelmében többé nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap).

A módosítás rögzíti, hogy távolléti díjat kell fizetni, ha a szakmát tanuló a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetben mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

1.3.6.     Megszűnés, meghosszabbítás[5]

Megváltozott a szakképzési munkaszerződés megszűnésének időpontja. A módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés megszűnik:

• a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján (eddig a megszűnés utáni 30. napon szűnt meg), ha a szakmát tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja, illetőleg
• a tanítási év utolsó tanítási napján, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi. (Eddig ez a sikeres szakmai vizsgához volt kötve.)

A szakképzési munkaszerződést kötő felek megállapodhatnak abban, hogy a szakképzési munkaszerződés határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul. Ebben az esetben a munkaviszony a szakképzési munkaszerződés megkötésétől kezdve folyamatosan fennáll.

1.4.   Duális képzőhelyként nyilvántartásba vehető szervezetek[6]

A rendelkezés módosítja a duális képzőhelyként nyilvántartásba vehető szervezetek körét, a szakirányú oktatás duális képzőhelyen való szélesebb körű megszervezhetősége érdekében lehetővé teszi a mezőgazdasági őstermelő duális képzőhelyként való nyilvántartásba vételét.

2.      A duális képzőhelyeket közvetetten érintő módosítások

2.1.   Felnőtteket érintő változások

Felnőttképzési jogviszonyban az ágazati alapoktatás és a közismereti oktatás a módosítást követően folyhat részben (a tanulói jogviszonyra megállapított kötelező óraszám feléig) távoktatásban.

A felnőttképzési jogviszonyban szervezett szakmai oktatás esetén kibővül, pontosításra kerül a jogviszonyra vonatkozó szabályozás.

2.2.   Tanév

A tanév rendje a szakképző intézményekre vonatkozóan a továbbiakban önállóan, külön miniszteri rendeletben kerül szabályozásra, eddig ugyanis a köznevelési intézményekre vonatkozóan kiadott tanév rendjét kellett „értelemszerűen” alkalmazni.

2.3.   PTT megszűnése

Kivezetésre kerül a programtanterv (PTT), a szakképző intézmények a képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján önállóan dolgozzák ki saját szakmai programjukat. Az eddig a PTT-ben szabályozott kötelező óraszám a KKK-ban lesz rögzítve.

2.4.   Működési engedély, együttműködési megállapodás

A nem egyházi, nem állami, nem KEKVA[7] fenntartású szakképző intézményfenntartók a továbbiakban csak öt évre kapnak működési engedélyt, azt pedig ötévenként meg kell újítaniuk.

Az együttműködési megállapodások a magánfenntartók esetén felülvizsgálatra (indokolt esetben megszüntetésre) kerülnek a tényleges tanulói létszámok alapján.

3.      Hatálybalépés

A törvénymódosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1.

A törvénymódosítás azon változásai, amelyek a szakirányú oktatásra és a szakképzési munkaszerződésre vonatkoznak, 2023. szeptember 1-től alkalmazandók.

Saját munkavállaló módosított munkaszerződéssel történő képzése legfeljebb 2023. december 31-ig folytatható, amennyiben a foglalkoztató nem válik duális képzőhellyé, és a szakképzési munkaszerződés 2023. szeptember 1-jén már hatályos. Szeptembertől pedig már csak az új szabályok szerint köthető szakképzési munkaszerződés. A törvénymódosítás kimondja, hogy a módosított munkaszerződés 2023. december 31-ig szakképzési munkaszerződésnek, a foglalkoztató pedig duális képzőhelynek minősül.[8]

 

[1] Szkt.

[2] Lásd: a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény – Magyar Közlöny 2023. évi 81. száma

[3] Szkt. új 90/A. § és 90/B. §-ai

[4] Szkt. 84. §

[5] Szkt. 87. § (1) a)-b), 87. § (3)

[6] Szkt. 82. § (1)

[7] Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok

[8] Szkt. 128/A. § (3)-(4)

Forrás: MKIK, https://dualis.mkik.hu