Felmérés: alig emelkedett a női vezetők aránya a vállalatoknál és a közigazgatásban
Az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljai (SDG, Sustainable Development Goals) mérföldkövet jelentenek az értékalapú elveket követő globális fejlődés előmozdítására, azonban a COVID-19 válság több évtizedes fejlődési eredményeket veszélyeztet. Az elmúlt két évtizedben a nők aránya a vezetői pozíciókban – a vállalatoknál és a közigazgatásban – globálisan minden szinten 25%-ról mindössze 28%-ra nőtt.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) 2018-as felmérése megerősítette, hogy a nemek közötti egyenlőségre és sokszínűségre irányuló kezdeményezések eredményeként nő a vállalatok nyeresége. Ezzel szemben a nők 2019-ben a köz- és magánszektorban a vezetői pozíciók mindössze 28%-át töltötték be világszerte – a 2000-es 25%-hoz képest –, és ez az arány Észak-Afrikában és Ázsia számos részén jelentősen alacsonyabb. A nők alulreprezentáltsága a vezetői pozíciókban a legfelsőbb szinteken még szembetűnőbb, az ILO kutatásából kiderült, hogy a nagyvállalatok 16%-ának, míg a kisvállalatok 26%-ának van női vezérigazgatója. A globális MSCI indexet alkotó vállalatok előrejelzései szerint a nemek közötti egyenlőség a vállalati vezetőtestületekben a legjobb esetben is csak 2039-ben, a legrosszabb esetben 2069-ben, normális fejlődés esetén pedig 2045-ben jelenik meg.
„A nők egyenlő részvétele és vezetői szerepe a politikai és közéletben alapvető fontosságú. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a nők világszerte alulreprezentáltak a döntéshozatal minden szintjén, és a nemek közötti egyenlőség elérése a politikai életben a legtöbb ország számára távolinak tűnik.” – mondja Schannen Frigyes.
Forrás: hrportal.hu
