Top 100 Gazdasági Konferencia: Gazdasági csúcstalálkozó a kamarával
A tavalyi nagy siker után idén is megrendezte TOP 100 Gazdasági Konferenciáját a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) és az Enterprise Europe Network Szeged október 13-án, a Szent Gellért Fórumban. A térség legrangosabb gazdasági, társasági eseményén a vállalkozói szférát érintő legfontosabb és legégetőbb kérdések voltak terítéken, mint például az új állami beruházási politika, az energiaellátás biztonsága, a régiót érintő fejlesztések, vagy éppen az ország makrogazdasági kilátásai. Immáron hagyományosan ezen az eseményen mutatta be a kamara a térség gazdasági teljesítményét, illetve legjelentősebb vállalkozásaival foglalkozó TOP 100 kiadványát, melyhez kapcsolódóan elismeréseket adott át dr. Kőkuti Attila, a CSMKIK elnöke: nagyvállalati kategóriában a Legrand Zrt., középvállalati kategóriában a Csomiép Kft., kisvállalati kategóriában a Zengő Alföld Kft. kapta a díjat.
A program kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyen második generációs vezetők osztották meg a generációváltással kapcsolatos tapasztalataikat. A beszélgetés résztvevői – Fazekas Bálint, Euronics Műszaki Áruházlánc – Vöröskő Kft. ügyvezetője, Boross Dávid, Oázis Kertészet ügyvezetője és Mészáros Antal, Csomiép Beton és MeliorációsTermékgyártó Kft. ügyvezetője – megegyeztek abban, hogy viharos gazdasági körülmények közepette is előremennek, proaktív módon fejlesztik, illetve alakítják át cégeiket, s legnagyobb értékeiket, a szakembereiket valamennyien igyekeznek átmenteni a jövőbe. A cégvezetőket a rendezvény moderátora, Bárdos András kérdezte.
A rendezvény üzleti közösségépítő networking esttel zárult, ahol a jelenlévő vállalkozók, cégvezetők, üzletemberek kötetlen formában erősíthették meg illetve bővíthették kapcsolataikat. Az esten fellépett a Mystery Gang zenekar és Janklovics Péter (Dumaszínház).
Röviden az előadásokról
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a konferencia első előadójaként arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az Építési és Beruházási Minisztérium készre jelentette az állami beruházási törvényt, amely teljesen új alapokra helyezi a magyar állam beruházási politikát. Mint elmondta, a törvény előkészítése során 30 építőipari, gazdasági, vállalkozói szervezettel egyeztettek, közel 900 javaslatot kaptak, amiből 800-at be is építettek a szabályozási gyakorlatba. A szabályozás ugyanazt a patrióta elsőbbséget és ugyanazt a privilegizált helyzetet adja meg – az európai versenyjog betartása mellett – a magyart vállalkozásoknak, amelyet megkapnak az osztrák vállalkozók Ausztriában, vagy a francia vállalkozások a saját hazájukban.
A kerettörvény a kormány jóváhagyása után október-novemberben kerülhet az országgyűlés elé, 2023 január 1-én pedig hatályba is léphet. Ezt követően az ágazati szakminisztereknek fél éven belül le kell tenniük az asztalra egy 15 éves fejlesztési stratégiát, az egészségügyet, a közlekedést vagy éppen az oktatást illetően. Majd mindez egy nyilvános építési-beruházási projektlistában fog testet ölteni, amit a kormány fogad el. Az új szabályozási rendszer igazodási lehetőséget jelent a piac számára.
A miniszterhelyettes azt is bejelentette, hogy az állami közberuházások rendszerének új alapokra helyezése mellett, a piaci beruházások tekintetében is napirenden van a teljes építésügyi szabályozás átgondolása. A konferencia eseményét is felhasználta arra, hogy az Építési és Beruházási Minisztérium nevében egy széles körű, nyitott konzultációra hívja a kamarákat, szakmai szervezeteket, hogy még idén, de legkésőbb jövő év elején ezt a salátatörvényt is benyújthassák az országgyűlésnek.
A miniszterhelyettes beszélt a folyamatban lévő beruházások sorsáról is. Mint elmondta, a háború kitörésének pillanatban 10 ezer milliárd Ft fejlesztési forrás volt a piacon, amiből nagyjából 5 ezer milliárd Ft volt folyamatban lévő. A kormány döntése értelmében felfüggesztettek minden olyan beruházást az újratervezés állapotáig, amelyeken tényleges kivitelezési munka még nem indult meg. Azokat viszont, amelyeket nem függesztettek fel, egyenként vizsgálja meg a kormányzat és dönt arról, hogy a felmerülő többletköltségek tekintetében miként, hogyan és milyen ütemezésben mellett tudja konszolidálni. A miniszter-helyettes megnyugtatott mindenkit, hogy egyetlen vállalkozó sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy igazolhatóan rajta kívül álló okok miatt ellehetetlenüljön a vállalkozása. Ezt a szemlélet az új kerettörvény alatt megvalósuló beruházásokra is ígéri a kormányzat.
Dr. Alföldy-Boruss Márk a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkárának a hazai fogyasztási és termelési adatokat ismertető prezentációjából egyértelműen kiderült, hogy Magyarország végső energiafelhasználásához a földgáz 35, az átalakítási szektorral (a távhő és villamosenergia-termelésen belüli résszel együtt) pedig 43%-kal járul hozzá. A lakosságot különösen érintő távhőellátása közel 70%-ban gázzal történik.
Ahogy a helyettes államtitkár fogalmazott, az ukrajnai háború miatt ismét előtérbe került az energiaipar egészét érintő „energia trilemma”. Vagyis az ellátásbiztonság-megfizethetőség-fenntarthatóság hármasa. A háború számos nettó energiaimportőr ország, így Magyarország számára is újra előtérbe helyezte az ellátásbiztonság fontosságát. A szakember aláhúzta, Magyarország célja az orosz energia-importtól való függés csökkentése, végül a függetlenség elérése. Mindez az Energia trilemma két másik elemével kapcsolatos célkitűzéseivel összhangban – tette hozzá. Jelenleg a teljes földgázimport 95%-a orosz forrásból származik.
Magyarország energiaellátása szempontjából három kiemelt stratégiai célt fogalmazott meg a helyettes államtitkár: a földgázigény csökkentése az energiamixben, az alternatív energiaforrások arányának növelése és a növekvő villamosenergia- és rugalmassági igény kiszolgálása.
Az előadó végül ismertette a kormány – a sajtóból már ismert – energia-vészhelyzeti intézkedéscsomagját. És egy jó hír, hogy a REPowerEU terv részekén az ország közel 300 milliárd forintot kaphat a fosszilis energiafelhasználás csökkentésére.
Bányai Gábor a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa munkája bemutatása mellett a megyét érintő fejlesztésekről is beszélt. A legfontosabb feladatok között említette a vízpótló rendszerek kialakítását, a technológia-váltás előkészítését vagy éppen az energia-problémák kezelését. A konkrét fejlesztések között megemlítette a Homokhátság vízvisszapótlását, a Science Parkot az ELI mellett, a szegedi Déli Tisza-hidat (aminek tervezésénél a vasúti összeköttetésre is gondolnak), a Budapest-Belgrád és a Szeged-Szabadka vasútvonalat, valamint az M9-es autópályát. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a pálya nyomvonalának a kialakítása még folyamatban van, a zóna szeretné elérni, hogy nyugati irányba Szekszárd – Dombóvár – Kaposvár, dél-keleti irányba Szeged – Röszke vonalon bővüljön tovább a nyomvonala. A kormánybiztos a megújuló energiákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy geotermikus erőforrásokban az ország egyik leggazdagabb térsége Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye, élni kell e természet adta lehetőséggel.
Májer Milán, a MAVIR ZRt. piacműködtetési osztályvezetője először is megosztotta a hallgatósággal szervezete teljes nevét, amit bizonyára kevesen ismernek, pedig a társaság tevékenysége igen fontos háttérintézménye a mindennapi életünknek (ha áram van, minden van, szokták mondani), ők a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A MAVIR-nak kulcsszerepe van a hazai villamos energia értékláncban mind az átvitel mind a rendszerirányítás, mind a villamosenergia-piac területén. Gondoskodik a magyar villamosenergia-rendszer megbízható, hatékony és biztonságos irányításáról, a szükséges tartalékokról az erőművekben és a hálózaton. A MAVIR az átviteli hálózat fejlesztésén túlmenően együttműködik az elosztóhálózat fejlesztésében is. Figyelemmel kíséri a hazai villamosenergia-fogyasztás várható alakulását, rendszeres időközönként felmérést készíttet az igénynövekedés alakulását befolyásoló bel- és külföldi feltételek változásáról, azok hatásáról, jelzi továbbá a hatóságok és az érintett szervezetek irányába a szezonális terhelés és az energiaigény várható alakulását. Ahogy a szakembertől hallhattuk, a villamosenergia-rendszerben nincsenek határok, Magyarország is egy közös európai hálózat része, amibe Törökországtól Portugáliáig 35 ország tartozik. Előnyei a határtalanságnak a széleskörű az import lehetőség, a több forrás, és ami főleg a biztonság szempontjából is megnyugtató, az egymás kisegítési lehetősége.
Tardos Gergely, OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója beszédes címet adott előadásának: 2023 – növekvő pénzügyi feszültségek, mérsékelt recesszió. Rengeteg egyidejű sokkról beszélt a világban, aminek az is következménye, hogy óriási az előrejelzési bizonytalanság. Növekvő geopolitikai feszültségek vannak, megforduló globalizáció, az infláció négy évtizedes csúcson, vége a negatív kamatok korának, emelnek a jegybankok, bajban az eladósodott országok. Az energiaárak megugrása Európát sokkal erősebben érinti mint az Egyesült Államokat, ami nem csoda, hiszen míg Európa a felhasznált energia 60 százalékát importálja, az USA nettó exportőr.
Nehéz helyzetben a magyar gazdaság, szögezte le az elemző. Külső sokknak nevezte, hogy megáll a globalizáció, vége az alacsony energiaáraknak, vége az alacsony kamatoknak és nő egy pénzügyi krízis veszélye. A belső gondok közül a túlfűtöttséget, a feszültségeket az EU-val és az egyensúlyi problémákat emelte ki. A következmények is drámaiak: a régi növekedési motorok kifulladóban, támogató helyett szigorú gazdaságpolitika jön, az energiakrízis következtében leáll az ágazatok egy része (bajban a feldolgozóipar is), az infláció miatt csökkennek a reálbérek, drágul a finanszírozás, visszaesik a hitelezés és leáll az építőipar jó része is. Rövid távon gyenge forinttal, magas kamatokkal, visszaeső gazdasági teljesítménnyel, vállalati bezárásokkal, csődökkel és magasabb munkanélküliséggel kell számolni. Középtávon viszont esni fognak az energiaárak, de a régi szintekre nem térünk vissza és lassabb trend-növekedés várható.
Pozitívan csengő mondatokat is hallottunk az elemzőtől, most úgy tűnik számára, hogy meg fogjuk kapni az EU-s forrásokat, amire égető szüksége van a magyar gazdaságnak. A jelenlegi gázárakkal enyhe recessziót (1%-os visszaesést) vár az OTP Bank elemzője a következő negyedévre, az infláció hamarosan eléri a 20%-ot, és jó esetben a jövő év végén láthatunk ismét 10% körüli számokat.
A TOP 100 Csongrád-Csanád Megye Gazdasága Kiadvány ezen az oldalon olvasható elektronikusan.
Forrás: csmkik.hu
