Eddig csak többen, ezentúl több pénzért is dolgozunk Magyarországon

Általánosságban lett hiánycikk a munkaerő Magyarországon 2016-ban, azonban a foglalkoztatottság bővülése egyelőre még nem fékezett le, sőt, minden hókuszpókusz nélkül 130 ezer fővel nőtt. A munkaerő-tartalék folyamatos apadása láttán ugyanakkor számíthatunk rá, hogy a növekedés visszafogottabbá válik idén. Egyre feszesebb munkaerő-piaci kondíciókat tükröz a versenypiaci bérek emelkedése is, igaz, tavaly az állami szektor fizetései nőttek a legjobban, majdnem 10 százalékkal.

 

Még nem fékezett a foglalkoztatottság

2016-ban a gazdaság legtöbb területére betört a munkaerőhiány, ami a legutóbbi adatok szerint a feldolgozóiparban a vállalkozások 70, a szolgáltató szektorban a vállalkozások 40 százalékának növekedését gátolja. A szakemberhiányról naponta megjelenő újabb és újabb hírek ellenére ugyanakkor tavaly még dinamikusan tudott növekedni a magyar munkavállalók száma.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon (amelybe nem számoljuk bele a közfoglalkoztatottakat és a külföldi munkahelyre ingázókat) 130 ezer fővel dolgoztak többen 2016 első 11 hónapjában, mint 2015-ben.

A közmunkások és a külföldön dolgozók tavaly nem húztak nagyot a foglalkoztatottsági statisztikán, létszámuk mindössze 4, illetve 5 ezer fővel emelkedett egy év alatt. A létszámbővülés túlnyomó része tehát a hazai nyílt munkaerőpiacon valósult meg.

 

Fogynak a munkanélküliek

A munkaerőhiányos környezetben a munkanélküliek tábora eddig soha nem látott szintre szűkült. A statisztikai hivatal reprezentatív munkaerő-felmérése szerinti munkanélküliek száma és az egyéni regisztráció alapján számolt nyilvántartott álláskeresők létszáma is erről árulkodik. A munkanélküliek tábora először esett 200 ezer fő közelébe, míg a regisztrált álláskeresők száma tavaly először apadt 300 ezer fő alá. Mindkettő történelmi mélypontot jelent a rendszerváltás utáni időkben.

A munkanélküliségi ráta is szép ütemben csökkent, amit az arányszám számlálójának (munkanélküliek) jelentős csökkenése és nevezőjének (gazdaságilag aktívak) emelkedése is segített. A legutolsó, szeptember-novemberi adat szerint az aktívak tábora 65 ezer fővel emelkedett egy év alatt, míg a munkanélküliek száma 76 ezer fővel csökkent.

November-szeptemberben új mindenkori mélypontra, 4,5 százalékra süllyedt a hivatalos munkanélküliségi ráta, ez a szint 1,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt.

Nem felejthetjük el persze a közmunkásokat is bevonni a képbe, hiszen az ő munkaerő-piaci státuszuk nagyon hasonló a munkanélküliekéhez.

A közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számából számolt korrigált munkanélküliségi ráta szeptember-novemberben 9,3 százalék volt.

Egy évvel ezelőtthöz képest ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent, ugyanakkor továbbra is magasnak mondható. Az Európai Unióban novemberben 8,3 százalékot tett ki az állástalanok aránya.

Számszerűen összesen 428 ezer munkanélküliről és közmunkásról számoltak be az őszi hónapokban, míg 2015-ben ugyanekkor 520 ezer főt tett ki ugyanez a tábor. A gazdaságilag aktívak közötti munkaerő-tartalék tehát 92 ezer fővel apadt egy év alatt.

A csökkenés 60 százalékban az alacsonyan képzettek (érettségivel nem rendelkezők) létszámcsökkenésének köszönhető, amit nagyobb részt inkább demográfiai okok, a nyugdíjkorhatár elérése, így a munkaerőpiacról való kilépés magyarázhatnak, mintsem a munkapiacon való elhelyezkedés.

 

Munkaerőtartalék: gyorsan fogy és földrajzilag nagyon egyenlőtlen

A foglalkoztatottak körébe még potenciálisan bevonható munkaerő tábora a legutolsó, harmadik negyedévi adatok szerint 730 ezer főt tett ki, ami 90 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A munkaerő különösen gyors fogyása láthatóan 2016 elején indult be, a 90 ezres csökkenésből 72 ezer azóta valósult meg.

A továbbra is magas létszám mögött komoly regionális egyenlőtlenségek vannak. Közép- és Nyugat-Dunántúlon 40-40 ezer főhöz közelít a szabad munkaerőtábor, ezzel szemben az ország keleti felében, a debreceni központú Észak-Alföldön és a miskolci központú Észak-Magyarországon 150, illetve 180 ezer ember állhatna még munkába elméletben.

A munkaerő-tartalék mind a hét régióban csökkent, a csökkenés ugyanakkor Közép-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön volt a leglátványosabb.

 

Országszerte feszesedik a munkaerőpiac

Az egy betöltésre váró álláshelyre jutó munkanélküliek és közmunkások száma alapján jól lekövethetjük, hogyan feszesedett a munkaerőpiac. A legdrasztikusabb ütemben a pécsi központú dél-dunántúli régióban esett vissza a munkaerő-kínálat tavaly, itt 2015-höz képest felére esett vissza a szabad munkaerőtábor az üres álláshelyek arányában. Persze mindenhol egyre jobban szorul a hurok, még a legfejlettebb középső és nyugati régiókban is relatíve nagyot apadt a munkaerő kínálata, ahhoz képest, hogy az már eddig is alacsony volt.

 

Beindult a béremelkedés, különösen az állami szektorban

2016-ban a munkaerőhiány hatása a béremelkedésben is megjelent. A bérek esetében külön kell választanunk a versenypiacot és az állami szektort, hiszen utóbbiban kevésbé a munkaerőpiac felől érkező közvetlen bérnyomás hajtja fel a fizetéseket, hanem ez lassabban és közvetettebben érvényesül (noha a szakemberhiány itt is jelentős tényező). A közszférában sokkal inkább a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében dönt a kormány a béremelésekről.

A bruttó rendszeres átlagkereset (amely nem tartalmazza a jutalmakat, prémiumokat) alakulását vizsgálva az adórendszer és az infláció változásainak közvetlen hatásait kiszűrve láthatjuk, hogyan emelkedtek a fizetések.

A versenyszektorban tavaly január-október között 5,2 százalékos volt az éves béremelkedés üteme,

ami feltűnő gyorsulást jelent a 2013-2015 közötti, szintén alacsony inflációval jellemezhető években tapasztalt 3,8 százalékos béremelkedéshez képest.

Eközben az országos rendszeres átlagkereset a január-októberi időszakban 6 százalékkal bővült éves összehasonlításban. Mindebből az is következik, hogy

az országos átlagot a költségvetési szervezeteknél megvalósult béremelések húzták fel.

Ha az alacsony jövedelmű közfoglalkoztatottakat nem számítjuk bele,

a közszférában 9,7 százalékkal bővültek a rendszeres keresetek 2016 első tíz hónapjában, ami óriási ugrást jelent a korábbi évekhez képest.

(Meg kell jegyezni, 2013-2015 között is gyorsabban növekedtek a bérek az állami szektorban, mint a versenyszférában.)

Emlékeztetőül: 2016 volt az az év, amikor

• a felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók 15 százalékos,
• a hivatásos állományú rendvédelmi és honvédelmi dolgozók 5 százalékos,
• a NAV-dolgozók 30 százalékos,
• a járási kormányhivatalokban dolgozók 30-80 százalékos,
• az egészségügyi szakdolgozók és mentőápolók átlagosan 26,5 százalékos,
• a szakorvosok, szakgyógyszerészek, mentőorvosok pedig bruttó 107 ezer forintos
• béremelésben részesültek.

A masszív állami béremeléseknek köszönhetően

2016-ban a – közfoglalkoztatást kiszűrve – az állami szektor átlagkeresete meghaladta a versenypiaci átlagot.

A közmunkásokat leszámítva a költségvetésnél dolgozók a január-októberi időszakban bruttó 264 ezer forintos rendszeres keresettel rendelkeztek átlagosan, ami 11 ezer forinttal haladja meg a versenyszektor átlagfizetését.

Meg kell jegyezni, korábban is volt már rá példa, hogy az állami bérek meghaladták a versenypiaci átlagot, utoljára például 2008-2010 között. Mivel a versenyszektor és az állam bérdinamikáját eltérő tényezők befolyásolják, fellelhető valamiféle ciklikusság abban, hogy épp melyik a magasabb. A bő 200 ezer közmunkás alacsony jövedelmét figyelmen kívül hagyva az utóbbi nyolc évben nagyjából együtt mozogtak a bruttó rendszeres keresetek a két szektorban.

 

Csak a bérek szárnyalhatnak tovább idén

Az idei drasztikus minimálbér-, illetve garantált bérminimum emelésnek és részben a járulékcsökkentésnek köszönhetően a bérkiáramlás biztosan tovább gyorsul 2017-ben Magyarországon.

A jelentős kötelező béremelés hatásai a magasabb fizetési kategóriákba is átgyűrűznek majd, hiszen a minimálbér-emelés sok helyen bértorlódáshoz vezetett.

A bérfeszültségek elkerülése érdekében így a munkáltatók a legtöbb jövedelmi kategóriában kénytelenek lesznek bért emelni, hogy megmaradjon a különböző pozíciók közötti relatív jövedelemkülönbség. Mindemellett folytatódnak az állami béremelési programok is.

A Magyar Nemzeti Bank decemberi előrejelzése szerint összességében 9 százalékkal bővülhetnek a bruttó bérek 2017-ben. Az átlagbér-emelkedést idén is inkább az állami béremelések hajthatják a jegybank szerint, hiszen a versenyszféra számára valamivel alacsonyabb, 8,5 százalékos bruttó béremelkedést vetít előre az idei évre.

A versenyszférában ez a 8,5 százalékos bruttó béremelkedés a járulékcsökkentés szempontjából is érdekes, hiszen a bérmegállapodás (január-szeptemberben) 11 százalékos bruttó béremelkedéshez köti azt, hogy a munkaltatók szociális hozzájárulási adója az alap 2 százalékponton túl még fél százalékponttal mérséklődjön 2018-ban. Magyarán a jegybank legutóbbi becsléséből arra lehet következtetni, hogy nem számítanak ennek a feltételnek a teljesülésére.

Bár a béremelkedés várhatóan csak most indul be igazán a gazdaságban, a foglalkoztatottság bővülése a rekord alacsony szintre apadt munkaerő-tartalék miatt, illetve főleg

a munkaerő-kereslet és -kínálat rendkívül nagy területi egyenlőtlenségei és a szabad humán erőforrás elégtelen minősége miatt biztosan korlátokba ütközik.

Erre számít az MNB is, ami a 2015-ös 2,5 százalékos és 2016-os 3,4 százalékos után idén már csak 1,9 százalékos létszámbővülést prognosztizál a versenyszektorban. Vagyis a foglalkoztatottság várhatóan tovább nő, azonban a növekedés üteme lassulni fog, így a gazdasági növekedést is egyre kevésbé húzza majd.

Forrás: portfolio.hu