Összefogással növelik a foglalkoztatást Csongrád megyében
Aláírták a foglalkoztatási paktumot. Az együttműködés célja, hogy minél több olyan személyt kapcsoljanak be a munka világába, akik eddig nem jutottak álláshelyhez.
Második foglalkoztatási partnertalálkozóját szervezte Csongrád Megyei Önkormányzat a Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával. Az együttműködés célja, hogy a munkavállalókat és munkaadókat megcélzó támogatással növeljék a megyei foglalkoztatottságot és segítsék a térség gazdaságának fejlődését. A felek aláírták a Csongrád Megyei Foglalkoztatási Paktum Együttműködési Megállapodást.
„A térségben aktív cégek tudják: manapság már nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány a jelentős probléma” – mondta Kakas Béla, Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Utalt rá, hogy miközben cégek alakulnak, jönnek ide, a hazai munkaerő egy része külföldre megy. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) ennek kezelésére is jut forrás. Ahhoz, hogy ezek a támogatások megfelelő helyre jussanak, egy két lépcsőből álló rendszer kiépítése szükséges. Az ernyőszervezet feladata a munka összehangolása lesz, ennek része a Csongrád Megyei Önkormányzat, de szükség van a települési információkra, a helyi önkormányzatok ismerik a munkaadókat és a munkanélkülieket is. Hangsúlyozta, helyzetelemzés és struktúraalkotás is kell, ezt követően pedig bíznak abban, hogy eredményes lesz a fejlesztés, s a 2020-at követő időszaknak eredményesen tudnak neki kezdeni
„A mai összejövetel célja, hogy elősegítsük a munkapiaci szereplők együttműködését. A létrejövő hat Csongrád megyei paktumiroda fontos szerepet játszik a munkakeresők segítése, új célcsoportok bevonása a munka világába” – fogalmazott köszöntőjében Juhász Tünde, Csongrád megyei kormánymegbízott. Az új célcsoportok közé sorolta a gyesről, vagy gyedről visszatérő anyukákat, a romákat, a pályakezdő fiatalokat, az alacsony iskolai végzettségűeket, a megváltozott munkaképességű személyeket. Az együttműködésben jelentős szerep hárul az önkormányzatokra, a civilekre, a képzőhelyekre.
Juhász Tünde nehéz feladatnak gondolja azt, hogy megtalálják a bevonandó embereket, mert folyamatosan csökken a regisztrált munkakeresők száma a megyében: 2010 augusztusában még több mint húszezren voltak, 2015 augusztusában 11 512-en, ma 9241-en. A megyében regisztrált munkakeresők 9 százaléka él Hódmezővásárhelyen, 40 százaléka Szegeden. A területi alapon megszerveződő paktumirodákból három már működik, a Mórahalom-Kistelek, a Makó és a Szentes térségében lévők pedig hamarosan megnyitnak.
Nagy Sándor (Együtt) szegedi városfejlesztési alpolgármester úgy látja, helyes, ha a megye és a Szeged együttműködik. Szerinte nem beszélhetünk elkülönült munkaerőpiacokról, a térség szereplői hatnak egymásra. „Amikor egy befektetővel tárgyalok, mindig elmondom, hogy a Szeged melletti településeknek milyen adottságai vannak, s ezt valószínűleg fordítva is megteszik” – vélekedett. A paktumok „kényszerítik” az együttműködésre a résztvevőket az egész megye fejlődése érdekében a feleket – fogalmazott Hegedűs Zoltán hódmezővásárhelyi alpolgármester. A kihívás nagy, mert az eltelt időszakban csökkent a munkanélküliség, miközben a gazdaság fejlődött.
„10 éve az első paktumok megkötése idején még a munkanélküliség enyhítése volt a legnagyobb feladat, ma viszont a munkaerőhiányt kell megoldani” – mutatott rá Hollósi Szabolcs, BFH Európa Kft. ügyvezetője. A diagnózis, a helyzetelemzés feladataival már foglalkoztak, most a konkrét akciók meghatározása következik, ez utóbbiban a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak is részt kell venni. Hangsúlyozta, együtt kell működni a különböző paktumirodáknak, előfordulhat, hogy egy mórahalmi csupán Szegeden talál állást, de ez nem jelenthet akadályt.
Magyarországot és Csongrád megyét is az idősödő társadalom jellemzi, csökken a munkaképes korúak száma, miközben a fiatalok száma stagnál. Egyre több magasabb iskolai végzettségű van, de pont a pályakezdők vándorolnak nagyarányban külföldre. Sokan mentek nyugdíjba – az adatokat biztosító – 2011-es népszámlálás óta, ami jó is lehetne a felszabaduló álláshelyek miatt, viszont ha nem tudunk munkaerőt biztosítani, akkor befektetések maradhatnak el. Egyre kisebb az igény a szakképzetlen, vagy betanított munkaerőre, ezért elengedhetetlen a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása. Közben szakiskolai, szakközépiskolai végzettségű dolgozókra is szükség lenne, de a szülők inkább gimnáziumba adják a gyermekeiket, ezért az előbbiek presztízsét emelni kell.
Maga a megye Szeged központú, ez igaz a cégekre, s az oktatási intézményekre is. A térségre jellemző a bővülő feldolgozóipar, a valamivel lassabban erősödő szolgáltató szektor. Probléma, hogy közép- és nagyvállalkozásból kevés van, miközben csökken a működő vállalkozások száma. Bízik benne, hogy 2019 júniusáig működő paktum is szerepet játszhat ennek megváltoztatásában.
Forrás: moosz.com
