Kamarai évnyitó – Középpontban a kkv-k és a foglalkoztatás

A munkaerőpiaci változásokat és a versenyképességet gátló, illetve ösztönző tényezőket vették górcső alá a kamara gazdasági évnyitóján.

A vállalkozások és az üzleti környezet fejlesztését nevezte alegfőbb feladatának Nemesi Pál elnök a CSMKIK és az Enterprise Europe Network Dél-alföldi Regionális Irodája által rendezett gazdasági évnyitóján. Köszöntőjében elmondta, a kis- és középvállalkozói szektor (kkv) fejlesztését és támogatását célzó kormányzati lépéseket kiemelten kezelték az elmúlt időszakban, s ez alapján elmondható, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége az elmúlt években jelentősen javult. Ezt bizonyítja, hogy a nemzetközi hitelminősítő intézetek Magyarországot ismét a befektetésre javasolt kategóriába sorolta. Nemesi szólt az új kihívásokról és problémákról is, a tavalyi év második felében fogalmazódott meg a vállalkozásokban, hogy azokat a versenyfeltételeket miként is tudják teljesíteni a kkv-szektor, amit a gazdaságpolitika elvár.

Elmondta, azért sem lehet megkerülni ezeket a vállalkozásokat, mert a foglalkoztatás mintegy 75%-ban az ő menedzselésükben történik, és a GDP nagyjából 50%-át is ők állítják elő. Európai kitekintésben elmondható, hogy a foglalkoztatás tekintetében hasonló arányt mutatnak a kkv-k, mint hazánkban, ugyanakkor a GDP-hez sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá. „Egyrészt sérülékeny a versenyképességünk, ezen feltétlenül javítani kell” – hangsúlyozta Nemesi Pál. Emlékeztetett, hogy 2016 végétől a kormányzat az innovációra jelentős mértékű pályázati forrásokat biztosít, és a kamara is kiemelten kezeli ezt a területet, amit a CSMKIK elnöke szerint újra is kell értelmezni.

„Mára eljutottunk odáig, hogy minimális munkanélküliségről beszélhetünk hazánkban, a tavaly megalakított foglalkoztatási paktumoknak is az a célja, hogy minél több ember visszataláljon a munka világába, de emellett jelen van a szakemberhiány is, amit szintén kezelni kell” – magyarázta.

Kérdésünkre elmondta, hazánkon belül is nagy különbségek vannak régiók és megyék gazdasági teljesítőképességét illetően, a dél-kelet-magyarországi régió, s azon belül Csongrád megye a közepes gazdasági potenciállal rendelkező térségek sorába tartozik. Nemesi hozzátette, előnyökkel is rendelkeznek a megyén belüli vállalkozások, hiszen a román és a szerb határ közelségében rejlő lehetőségeket sok vállalkozás próbálja kiaknázni, de ezt a területet is érdemes tovább erősíteni.

 

A foglalkoztatás új útjai

A munkaerőpiaci változásokról, az atipikus foglalkoztatásról Hajdú József, az SZTE-ÁJTK egyetemi tanára tartott előadást a kamarai évadnyitón. Kérdésünkre elmondta, a jogi szabályozás tekintetében jelentős előrelépést hozott az új munka törvénykönyve, az atipikus foglalkoztatási formák sok fajtája megjelent. Ezek között a tradicionálisak, vagyis a részmunkaidő vagy éppen a munkaerő kölcsönzése mellett újak is megjelentek.

„Fontos a felfogás és hozzáállás is, hiszen nemcsak azt tekinthetjük atipikusnak, ami benne szerepel egy törvényben, hanem azt is érdemes vizsgálni, hogy miként lehet alakítani a céget, hogy mindenki megelégedésére a munka is folyjon, zavartalan legyen a termelés és a munkavállaló is védett legyen” – jegyezte meg.

A törvényben mindössze három sor foglalkozik a munkakörmegosztással, amit ha valaki végigolvas, abból nehéz megértenie, hogy ez mi mindent is takarhat. Egy 2015-ös európai tanulmány is összegezte az új atipikus foglalkoztatási formákat, amelyből Hajdú József a platform alapúakat emelte ki, ezek közül a legismertebb hazánkban talán az Uber vagy az Oszkár, de létezik még az úgynevezett portfólió munkavégzés is, ami nem túl ismert. Hangsúlyozta, a platform alapú formáknál sok kérdés merül fel, hiszen bár munkavégzésről van szó, nem lehet eldönteni, hogy ez munkaviszonynak számít-e, milyen munkavédelmi szabályok vonatkoznak rá, az adott sofőr milyen felkészültségű, és vajon miként is lesz egy Uber sofőrnek majd nyugdíja. Hajdú elmondta, az Európai Bíróság is foglalkozik a kérdéssel, a spanyol bíróság pont ezeket és ehhez hasonló kérdéseket szeretne tisztázni. „Ez egy jelenség, és függetlenül attól, hogy jónak tartjuk-e, erre a jogi szabályozásnak reagálnia kell” – fűzte hozzá.

 

A munkaerőhiány öt fő oka

A versenyképességet Magyarországon a munkaerő-piaci problémák jelentik, felmérések is igazolják, hogy nincs elég képzett munkaerő, szinte függetlenül a szektortól és a vállalat méretétől – erről már Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi docense nyilatkozott portálunknak. Hozzátette, akut iparágak is vannak, többek között a vendéglátás, az elektronika és már a járműgyártás is ide sorolható.

„Miközben ma hazánkban nagyjából 200 ezer ember közmunkaprogramban vesz részt, addig 80-100 ezer betöltetlen álláshely is van, és a kettő közötti képzési, átképzési rendszer nem igazán működik. Tőkéhez már olcsón jutnak a cégek a növekedési hitelprogram révén, de megfelelő munkaerőből hiány van” – magyarázta.

Előadásában ismertetett egy Kopint-Tárki felmérést, melyből kiderül, hogy számos jó folyamat figyelhető meg, például a finanszírozási nehézségekre vagy épp kereslethiányra kevés vállalat panaszkodik, vagyis az elmúlt években javult a helyzet, ám egyértelműen problémát okoz a szakképzett munkaerő hiánya, amit egyértelműen tapasztalnak a gazdasági élet szereplői. A szakképzett munkaerő hiányához több tényező is vezetett. Egyrészt megfigyelhető a külföldre történő elvándorlás, ami – ellentéttel az ellenzék által kommunikálttal – nem 500 ezer, hanem 350 ezer főt érint, s ami Pogátsa Zoltán szerint nem tekinthető nagy számnak kelet-európai összehasonlításban sem. Mint elmondta, nálunk kisebb arányban csak a csehek és szlovének vállalnak nyugaton munkát.

Szintén a munkaerő-hiány okai közé sorolható az uniós pénzek generálta keresletnövekedés. Az elmúlt években a magyar GDP 5 vagy akár 7%-át is kitevő EU-s forrást használtunk fel, míg egy átlagos évben egy átlagos ország a GDP-jének 2,5%-át használja uniós támogatásokból. A nagyobb arányú pénzfelhasználás több munkaerőt is igényelt, például az építőipar is. A harmadik ok Pogátsa meglátása szerint az új beruházásokban keresendő, hiszen a munkahelyteremtés is generálhat hiányt. Negyedikként a képzetlen munkaerőt említette az egyetemi docens, hiszen egyszerre van jelen a magas foglalkoztatás és a sok képzetlen fiatal, akiket a cégek nem tudnak használni, gyakorlatilag újra kell képezniük őket, ha megfelelő munkaerőt szeretnének. Ehhez kapcsolódik, hogy az átképzőrendszer szinte megszűnt, így rengeteg ember beszorul a közmunkaprogramba, ami hosszabb távon nagy problémákat fog okozni. A munkaerőhiány ötödik oka pedig az alacsony bérekben keresendő a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint.


 Forrás: SZEGEDma.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadom" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás