Czomba Sándor: a regisztrált álláskeresők jelentős része komplex hátránnyal küzd

Magyarország elérheti a 85 százalékos foglalkoztatási arányt 2030-ra – mondta Czomba Sándor csütörtökön Budapesten, a WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára jelentős eredménynek tekinti, hogy a belföldi foglalkoztatás az uniós rangsorban a 7. helyre jutott, javulásának mértéke a 2010 utáni időszakban meghaladta az uniós átlagot, és ehhez a versenyszféra 2013-2014 óta jelentős mértékben járult hozzá.

A magyar munkanélküliségi ráta tartósan EU-átlag alatti, de a munka termelékenységének mutatója legalább ilyen fontos szempont, a teljes foglalkoztatást közelítve főképp ennek a javulásától lehet további eredményeket remélni – tette hozzá.

Czomba Sándor szerint másfél évtizede különösen nagy kihívást jelentett, hogy ne a segélyezés legyen a megoldás annak a csaknem 700 ezer fős rétegnek, amely a szociális ellátórendszerben ragadt. Ma már csupán 60-70 ezren dolgoznak közfoglalkoztatottként, a külföldről érkezett munkavállalók aránya szintén elhanyagolható, de ők sem veszik el az esélyt a magyar álláskeresőktől, belföldi jelenlétük sokkal inkább a munkahelyek megtartását segíti – mondta.

Az atipikus és részmunkaidős foglalkoztatásnak Magyarországon nincs jelentős hagyománya, de ma már a nyugati országok példáiból is egyre inkább az látszik, hogy nem szerencsés ilyen megoldásokkal a rendes munkaidőben végzett munkát kiváltani – hangsúlyozta.

Az államtitkár úgy látja, hogy a megmaradt belföldi munkaerőtartalék fele „nagyon messze vannak a munkaerőpiactól”, a regisztrált álláskeresők jelentős része komplex hátránnyal küzd, számukra a bértámogatás és a járulékkedvezmény helyett más megoldásokat kell találni.

Az álláslehetőségek nagy részét az alapkompetenciák és a képzettség hiánya miatt nem lehet betölteni, miközben 50 ezer és100 ezer közé tehető azoknak a száma, akiken képzésekkel, átképzésekkel lehetne segíteni.

A munkaerőpiaci programok több tízezer munkavállaló elhelyezkedését és munkába járását tették lehetővé, és sokakat lehetne még álláshoz juttatni úgy is, ha a munkáltatók jeleznék, hogy milyen kompetenciákra volna szükségük, és megnyitnák a munkahelyeket az érdeklődők előtt, biztosítva nekik a próbalehetőséget a munkavégzésre.

Czomba Sándor bízik a munkaadók nyitottságában, és kedvező körülményként értékelte, hogy az előző év végi visszajelzések alapján a magyarországi vállalkozások bizakodóak, hiszen – mint mondta – az üzleti helyzet javulása a munkahelyteremtés egyik legfontosabb feltétele.

MTI

fotó: unsplash

Forrás: hrportal.hu