Módosult a szochó- és a munkavédelmi törvény: a változások a duális képzésre is kihatnak

A Magyar Közlöny 2024. november 28-i. 119. számában megjelent

• az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény, amely a saját munkavállalói képzés adókedvezménye tekintetében módosítja a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt
• és a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény, amely a munkabaleset és a tanulóbaleset kapcsán módosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt.

2024. évi LV. törvény egyes adótörvények módosításáról

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

 

117. § A Szocho tv. 17/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az  (1) bekezdés a)  pontja szerinti adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben részt vevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást az Szkt. 90/A.  §-a szerint saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.”

 

119. § A Szocho tv. a következő 36/I. §-sal egészül ki: […]

(3) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 17/A. § (2) bekezdése először a 2024. december 31-ét követően induló képzések tekintetében alkalmazandó.”

 

A jogszabály 2025. január 1-én lép hatályba.

 

2024. évi LVII. törvény A munkaügyet érintő rendelkezésekről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

 

11. § (1) Az Mvt. 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

“3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset

a) amely a munkavállalót a lakásáról vagy szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására vagy szállására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt;

b) amely a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerint tanulóbalesetnek minősül.”

 

“(3) Az Mvt. 87. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni:

a) a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót,

b) a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót,

c) a duális képzőhelyet,

d) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző önfoglalkoztatót, gazdasági társaságok tagjait, illetve vezető tisztségviselőit személyes közreműködéssel történő munkavégzés esetén,

e) társadalmi munka esetén a társadalmi munka szervezőjét, valamint

f) magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén azt a személyt vagy szervezetet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában azt, akinek a területén a munkavégzés folyik.”

 

Forrás: csmkik.hu