Hol vannak munkaerő-tartalékok Magyarországon?

2024-ben a munkáltatóknak nemcsak hogy meg kell küzdeniük a munkaerőpiac telítettségével, a gyártószektorokat érintő szakemberhiánnyal, de a vendégmunkások foglalkoztatása és a digitális technológiák robbanásszerű fejlődése is új kérdéseket vet fel a toborzási gyakorlatokban. Ezzel párhuzamosan egyre több Z generációs fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon, a munkaerő-tartalékok kiaknázásában pedig nem csak a diákok és a gyakornokok, de a tapasztalt nyugdíjas szakemberek is nagy szerepet kaphatnak – hívja fel a figyelmet Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő vállalat vezetője, 2024-es munkaerőpiaci előrejelzésében.

A magyar munkaerőpiac nagyon közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, amelyet a megjelenő új beruházások tovább feszesítenek. Részben ennek is köszönhető, hogy a munkaerő-kölcsönző szektor jelentősen erősödött az elmúlt időszakban: az elsődleges munkaerőpiac élénkülése mellett a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása is előtérbe került. A nagyrészt harmadik országokból érkező dolgozók száma ugyanis megközelíti a 100 ezret Magyarországon, míg néhány éve még alig több mint fele ennyien voltak. „A Humán Centrumnál több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a termelési szektorban, azon belül pedig az autóipari és gyógyszeripari ágazatok létszámigényének kiszolgálásában – a munkaerő-toborzástól egészen a bérszámfejtésig –, ezért folyamatosan követjük a piaci változásokat. Azt látjuk, hogy ahogy a jelentősebb beruházások száma is nő, úgy a növekvő szakemberhiány lévén egyre többen fordulnak munkaerő-kölcsönzőkhöz és vetnek be vendégmunkásokat. Ez a beáramló munkaerő tehát nem elveszi, hanem pont hogy megvédi a magyar munkahelyeket, hiszen a cégek stabil működéséhez nélkülözhetetlen az elegendő és biztos munkaerő” – emeli ki Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. cégvezetője.

Külföldit csak akkor, ha nincs elég magyar munkavállaló

A szakértő szerint azonban az inaktív munkavállalókat is figyelembe kell venni: a KSH adatai szerint 2023. harmadik negyedévében 2 millió 371 ezer gazdaságilag inaktív ember volt Magyarországon, akiknek több mint a fele nyugdíjas. „Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a külföldről érkező munkahelyteremtő beruházásokat, mindig szükség lesz szakemberekre, ennek hiánya miatt pedig elengedhetetlen a magyar munkaerő-tartalék bevonása. Ide tartoznak például az 55 év feletti szeniorok és a még dolgozni vágyó nyugdíjasok, akik a szövetkezeti foglalkoztatáson keresztül egy még kihasználatlan, minden eddiginél rugalmasabb és költséghatékonyabb munkaerő-tartalékot biztosítanak. Azon az álláspontunk vagyunk, hogy csak „utánuk” merülhet fel a vendégmunkások alkalmazása, és csak azokon a hiányterületeken, ahol erre valóban szükség van” – hívja fel a figyelmet Bor Katalin.

Mentőöv a szakemberhiányban: fókuszban az atipikus foglalkoztatás

A szakértő elmondása szerint a gyártószektor különösen ki van téve a munkaerő-piaci kihívásoknak: nehezebben találnak tapasztalt munkaerőt, aminek az az elsődleges oka, hogy csak kevesen elérhetőek a piacon, és ha elérhetőek is, nem mobilisak. Ezen felül az sem elhanyagolható tény, hogy jelenleg több százezren dolgoznak külföldön. Ezért van szükség az inaktívak bevonására, viszont azon belül is nagy az aránya azoknak a csoportoknak, akik nem alkalmasak a szabad munkakörök betöltésére. Az előítéletek pedig továbbra is akadályozzák az 55 év felettiek és a tapasztalt nyugdíjas szakemberek visszaintegrálását a munkaerőpiacra. Bor Katalin szerint minden eddiginél felértékelődött a gyorsaság: ahol nagyon körülményes és hosszú a kiválasztási folyamat, ott a jelölt sem biztos, hogy “kivár”, és gyakran más lehetőség után néz. A cégek többsége pedig nem mindig bírja el a költségigényes megoldásokat – legyen szó magasabb bérről, a képzések vagy lakhatás biztosításáról.

Nem véletlen, hogy ma már egyre több munkáltató valósítja meg létszámbővítési céljait HR-szolgáltató partneren keresztül: gyors és költséghatékony megoldást nyújtanak a toborzási kihívásokra, és ugyanezt segítik elő az atipikus, tehát a hagyományos heti 40 órás alkalmazotti jogviszonytól eltérő foglalkoztatási formák is. A munkaerő-kölcsönzés mellett ilyenek például a szövetkezeti foglalkoztatás különböző fajtái: a diák- vagy nyugdíjas-szövetkezetek. „Az atipikus foglalkoztatás olyan kihívásokra is gyors választ jelenthet, ahol például a munkaerőhiány vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését. Az ilyen esetekben gyakran munkaerő-kölcsönzéssel növelik a kapacitást, így sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, és rövid határidővel megoldja a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is. Ami pedig ennél is gyakoribb, hogy diák és nyugdíjas munkatársakkal pótolják a kieső munkaerőt, hiszen a szövetkezeti foglalkoztatás egy sokkal rugalmasabb és kedvezőbb adózású megoldást kínál számukra” – hangsúlyozta a szakértő.

Segíthet az AI a HR-ben, de nem helyettesítheti az emberi értékeket

Hozzátette: az atipikus foglalkoztatási formák terjedéséhez nagyban hozzájárult a munkaerőhiány, a társadalom elöregedése, valamint a digitális fejlődés is.  Ez utóbbival együtt jár a mesterséges intelligencia (AI) is, amely a jóslatok szerint jelentősen átalakítja és felgyorsítja a HR adminisztráció, tehetséggondozás és a toborzás módszereit. Bor Katalin szerint a HR szakemberek lehet, hogy számos folyamatot tudnak egyszerűsíteni és egyben automatizálni az AI segítségével, legyen szó a munkaerő-tervezésről vagy az adminisztratív feladatokról, de közben arra is fel kell készülniük, hogy egyensúlyt találjanak az AI hatékonysága és a szakmában még mindig elengedhetetlen emberi értékek között. A cég figyel a szakmai minőségre, ami a részletekben rejlik: a naprakészségben, a humánus, odafigyelő attitűdben és a hosszú távú szakmai partnerségben. Mindez nem is helyettesíthető a mesterséges intelligencia eszközeivel.

Beindult a mozgás, nagy az érdeklődés a gyakornoki programok iránt

Míg 2023 év végén a bizonytalanság hatására érezhetően kevesebben merték elhagyni a munkahelyüket, az infláció utóhatásának következményeképpen sokaknak csökkent a reálkeresete, ami viszont a munkaerőpiacon is nagyobb mozgolódást eredményezett: „Az álláskeresők is nyitottabbak a váltásra, de a megrendeléseink száma is nőtt az elmúlt másfél hónapban. Év elején például több mint 50 pozíciónk nyílt meg, de nagyon rövid időn belül betöltésre is kerültek.”

A szakértő szerint azzal is számolni kell, hogy egyre több Z generációs fiatal lép be a munkaerőpiacra, miközben az Y generáció tagjai egyre inkább vezetői és menedzsment pozíciókba kerülnek. Ezt támasztják alá a Humán Centrumhoz tartozó Mind-Diák Szövetkezet eredményei is: a gyakornoki foglalkoztatás iránt jelentősen nőtt a kereslet az elmúlt egy évben. Így közel 20 százalékkal több megbízást kapott a Mind-Diák Szövetkezet kereskedelmi, pénzügyi, telekommunikációs és termelő szektorban működő cégeket kiszolgáló szolgáltatóközpontok (SSC-k) részéről – ezt a gyakorlatot szeretnék idén a főállású területen is a partnereik szolgálatába állítani.

forrás: hrportal.hu