Ez az igazi baj: lassan kiürül fél Magyarország

Ez az igazi baj: lassan kiürül fél Magyarország

Magyarország hét régiója közül csak Közép-Magyarország népessége növekszik, vidéken – Nyugat-Dunántúltól eltekintve – folyamatosan fogy a népesség. A belföldi és a nemzetközi migráció, illetve a természetes fogyás különböző mértéke miatt az egyes régiók demográfiai folyamatai eltérően alakulnak.

Elnéptelenedik a keleti országrész

2016 és 2017 eleje között 31 200 fővel csökkent az ország népessége, ami az elmúlt 20 év negyedik legnagyobb mértékű népességvesztését jelenti. Földrajzilag nézve pedig ebből a 31 ezres fogyásból 27 ezret Kelet-Magyarországon mértek.

Egyedül Közép-Magyarországon növekedett a lakosságszám, itt 6 ezerrel többen éltek idén év elején, mint tavaly ugyanakkor. Nyugat-Dunántúlon az utóbbi hat évben lényegében stagnálást mutat a népességszám, ám az összes többi régióban fogy.

A népességszám alakulását a természetes fogyás (vagy szaporodás), illetve a belföldi és a nemzetközi migráció együtt befolyásolják. Ami a természetes népességfogyást illeti, mindegyik régióban fogy a lakosság. Az elmúlt egy évben Közép-Magyarországon (hiszen ott élnek a legtöbben) és Dél-Alföldön csökkent emiatt a népesség a legnagyobb mértékben, 6900, illetve 6500 fővel.

Bár a központi régióban volt a legnagyobb mértékű a természetes fogyás, itt mind a belföldi, mind a nemzetközi migrációnak pozitív a mérlege. Közép-Magyarországra közel 11 ezren költöztek tavaly a többi hat régióból, és nagyjából kétezren külföldről. Igaz, ez csak a fele a 2010-ben becsült pozitív vándorlási mérlegnek.

A központi régió mellett a másik két fejlettebb régiónak, Közép- és Nyugat-Dunántúlnak is pozitív volt tavaly a belföldi vándorlási mérlege, azonban az ország többi részét a természetes fogyáson túl az elvándorlás is sújtja. A három kelet magyarországi régió 27 ezres tényleges népességfogyásából 14 ezer a természetes fogyásnak, míg 13 ezer a belföldi elvándorlásnak tudható be.

Öregszik a magyar, de van, ahol jobban

Magyarországon óriási a különbség a régiók fejlettsége között. A fővárost is felölelő leggazdagabb központi régióval lényegében csak Nyugat- és Közép-Dunántúlt lehet egy lapon említeni, a másik négy régiónk gazdasága jelentős lemaradásban van hozzájuk képest. Ez meghatározza a belföldi migráció jellemző irányát is: a tanulni, illetve dolgozni vágyó fiatal felnőttek és a középkorú lakosság jellemzően ezek felé a területek felé vándorol, ahol magasabbak a keresetek, több a munkalehetőség, fejlettebb az infrastruktúra.

A fiatalok elvándorlása közvetlenül és közvetetten (születésszám csökkenésén keresztül) is növeli az átlagéletkort, és ezzel együtt az öregségi függőségi rátát is. Ez a mutató azt jelzi, hogy hány nyugdíjas korú (65 évnél idősebb) eltartott jut egy munkaképes korú (15-64 éves) lakosra.

A legöregebb megyénk a dél-alföldi Békés megye, ahol 31 időskorú jut 100 munkaképes korú lakosra. Nem sokkal jobb a helyzet a dunántúli Zala és Somogy megyékben sem, ahol közel 30 nyugdíjas korút kell 100 munkaképesnek eltartani, míg az ország keleti felében Heves és Nógrád megyékben a legmagasabb (30%) az időskori függőségi ráta.

2016-ban átlagosan 27 időskorú eltartott jutott 100 munkaképes korú lakosra Magyarországon, tehát az említett megyékben 3-4 időskorúval több jut 100 munkaképesre, “mint az átlag”.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében messze a legalacsonyabb az időskori függőségi ráta, ahol kevesebb mint 22 időskorú eltartott jut száz 15-64 évesre. Az átlagnál szintén jobb a helyzet Pest megyében, Hajdú-Biharban, Győr-Moson-Sopronban, Fejérben, Borsodban és Komárom-Esztergomban.

Pest megye után Borsodban és Szabolcsban él a legtöbb gyermek

Azokban a megyékben, amelyek vonzóak a belföldi vándorlás szempontjából, illetve ahol relatíve sok gyermek születik, az öregségi függőségi ráta is jellemzően alacsonyabb.

Demográfiai szempontból tehát nem csak azok a fejlettebb területek élveznek előnyt, ahová sokan költöznek az ország más területeiről, hanem azok a legszegényebb megyéink is, ahol relatíve magas a születésszám.

Arányaiban a legtöbb gyermekkorú Pest megyében él, itt nagyjából 25 gyerek jut 100 munkaképes korú felnőttre. Pest után ugyanakkor Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon él a legtöbb gyermek, arányaiban több mint az országban máshol.

A negatív demográfiai trendekben Békés, Zala és Somogy megyék a legrosszabbul érintettek, hiszen ezeken a területeken aránylag sok a nyugdíjaskorú, kevés a gyerek és a migrációs mérleg is negatív. Bár a népesség az egész országban öregszik, vannak olyan megyéink, ahol ez az átlagnál lassabban történik: vagy azért, mert pozitív a belföldi vándorlási mérlege, vagy mert a születésszám relatíve magasabb, mint máshol. (Sőt, van, ahol mindkettő segít.)

Az ország külső és belföldi migrációjának egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, míg a kevésbé fejlett térségek elkezdtek “kiürülni”. Ezek a migrációs folyamatok pedig jobban rányomják a bélyegüket az egyes régiók népességének alakulására, mint a többi, fejlettséghez kevésbé kapcsolódó demográfiai trendek (születés, halálozás).

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/ez_az_igazi_baj_lassan_kiurul_fel_magyarorszag.1.249963.html