Blogon is téma a “Paktum”
Hogyan mérhető a foglalkoztatási paktumok hatása? 1. rész
Mintegy 100 milliárd forint áll rendelkezésre országszerte a foglalkoztatás felpörgetésére. A pénz beömlik a rendszerbe, de vajon tudjuk-e majd a végén, hogy valóban hatásosan használtunk-e fel ezt a hatalmas összeget? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, először érdemes tisztázni, hogy mi is a paktum, mi a célja, milyen előnyöket kínál az önkormányzatoknak, a képzőknek, a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Következzen tehát egy rövid, közérthető paktum-kisokos.
2017.01.29.
Írta: Komádi Mónika, MEGAKOM Tanácsadó Iroda
Az ország nagy része paktumlázban ég. A megyék és a megyei jogú városok esetében már javában tart a megvalósítás, a háttérdokumentumok kidolgozása, a paktumiroda működtetése, a helyi paktumok többségénél éppen az év végére időzítették a támogatási szerződések megkötését, míg néhány megyében még ezután várható a pályázati kiírás. Az alábbi összefoglalót ajánljuk mindazoknak, akik még ezután kezdik a végrehajtást vagy nyújtják be pályázataikat, de azok számára sem haszontalan, akik már a megvalósítás szakaszában tartanak.
Mi a paktum?
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében nagyságrendileg 100 milliárd forintnyi európai uniós támogatást biztosítanak az ún. foglalkoztatási együttműködések, közkeletű néven paktumok megvalósítására. A megyék és a megyei jogú városok saját forráskerettel rendelkeznek, míg az egyéb potenciális megvalósítók pályázati úton szerezhetnek támogatást. A projektek két pillérre támaszkodnak.
1. Először létre kell hozni egy megyei, térségi vagy települési szintű együttműködést a foglalkoztatási problémák kezelése és a kiegyensúlyozott munkaerőpiac megteremtése érdekében. Ez egy széleskörű partnerség az önkormányzatok, a kormányhivatal, a kamarák, a képzők, a munkaadók és egyéb szereplők bevonásával és – ideális esetben – tényleges közreműködésével. Az összefogást jellemzően az érintett önkormányzat koordinálja.
2. A paktum megalapítását követően célzott képzési és bértámogatásokat, illetve személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokat kell biztosítani a hátrányos helyzetű állástalan, inaktív vagy közfoglalkoztatott személyeknek, valamint az őket foglalkoztató munkaadóknak. A költségvetés nagyobb részét (minimum 70%-át) erre a feladatra kell fordítani, amely alapvetően a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik.
„Ki” a paktum?
Az előbbiekben már utaltunk bizonyos szereplőkre, de nézzük meg, pontosan milyen szervezetek milyen minőségben vesznek részt a paktumokban.
– Minden paktumprojektben kötelező konzorciumi partner az érintett önkormányzat és az adott megye kormányhivatalának foglalkoztatási főosztálya. Ezen kívül további projektpartnerek is bevonhatók a helyi viszonyoknak megfelelően. Ez a konzorcium felel a projekt megvalósításáért.
– Maga a paktumszervezet a konzorciumi tagokon kívül magában foglalja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (kötelező jelleggel) és a releváns munkaerő-piaci szereplőket: képző intézmények, vállalkozók és egyéb munkaadók, civil szervezetek stb. A paktumszervezet egyfajta egyeztetési fórum, amelyben megvitatják a legfontosabb munkaerő-piaci kihívásokat és kijelölik a foglalkoztatási irányvonalakat stratégia, akcióterv és munkaprogram formájában.
– A célok operatív megvalósításért és a paktumszervezet működtetéséért ún. paktumiroda felel, amelyet valamelyik konzorciumi partner szervezetén belül kell létrehozni.
Mi a paktum célja?
„…foglalkoztatási együttműködések (paktumok) képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása, tevékenységi körük, eredményességük, hatékonyságuk növelése, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása” – ez a hivatalos verzió az érintett felhívásokból.
Gyakorlatilag a fő cél a foglalkoztatási szint növelése, azonban látni kell, hogy míg néhány évvel ezelőtt a munkanélküliség jelentette a legfőbb munkaerő-piaci problémát, most azzal szembesülnek a munkáltatók, hogy nem találnak elegendő számú és megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerőt. Vagyis a paktumok keretében elsősorban a még rendelkezésre álló munkaerőtartalékot kellene mozgósítani: a hátrányos helyzetű és inaktív álláskereső személyeket kell hosszú távon alkalmassá tenni a munkavállalásra. Mindehhez pedig keretet nyújt maga a megyei vagy helyi szintű foglalkoztatási együttműködés, amely – remélhetőleg valóban – befolyásolni és alakítani képes a munkaerő-piaci folyamatokat.
Kinek jó a paktum és miért?
Jó az önkormányzatoknak, hiszen a jogszabályi változások miatt már viszonylag kevés területen van mozgásterük a helyi folyamatok befolyásolására. A széleskörű foglalkoztatási együttműködés révén lehetőségük van a helyi munkaerő-piaci szereplők összefogására, a vállalkozói elvárások pontosabb megismerésére, a munkaerő-kereslet és kínálat fokozottabb összehangolására. A munkaadói és munkavállalói elégedettség a város gazdasági és népességmegtartó erejének növekedéséhez vezet.
Jó a kormányhivatalnak, hiszen több munkavállaló és munkaadó számára tud szolgáltatást nyújtani és támogatást biztosítani. Mindez szervezeti szinten növelheti az eredményességet és hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályának működését.
Jó a képző intézményeknek, hiszen első kézből értesülhetnek a munkaadók képzési igényeiről, a munkavállalók képzettségével kapcsolatos elvárásairól. Ezáltal gyorsabban reagálhatnak a helyi szükségletekre, képzési kínálatukat rugalmasabban tudják alakítani.
Jó a munkaadóknak, hiszen a képzések és a munkaerő-piaci szolgáltatásoknak köszönhetően bővül a potenciális munkavállalóik köre, továbbá támogatást kaphatnak a számukra megfelelő munkavállaló foglalkoztatásához.
És nem utolsó sorban legjobb az érintett célcsoportnak: a hátrányos helyzetű állástalan, inaktív vagy közfoglalkoztatott személyek olyan szolgáltatásokban és képzésekben részesülhetnek, amelyek javítják elhelyezkedési esélyeiket, segítik munkahelyi beilleszkedésüket, a bértámogatások révén pedig konkrét álláshoz juthatnak.
A következő részben bemutatjuk, hogyan lehetne és kellene nyomon követni a paktumprojektekbe bevont – és be nem vont – célcsoport munkaerő-piaci státuszát annak érdekében, hogy ténylegesen ki lehessen mutatni a paktumprojektek hosszú távú hatásait.
