Megérkeztek a népszámlálás eredményei: ebben az ágazatban dolgoznak a legtöbben
A foglalkoztatottak aránya a fővárosban és a megyei jogú városokban a legmagasabb. Folytatódott a mezőgazdaságban dolgozók arányának csökkenése.
A KSH közzétette a 2022-es népszámlálás eredményeit. Ebből többek között kiderül, hogy 2022 októberében a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett érettségivel, és további 22%-a diplomával. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 23%-ra csökkent, az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők hányada (21%) pedig alig változott 2011-hez képest. A szakmai végzettségűek körében továbbra is jelentősen több a férfi. A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, az alacsony iskolázottságúak körében mégis ők vannak többségben, mert a nők korösszetétele idősebb, és az idősek között gyakoribb az alacsony iskolázottság.
A felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya a fővárosban kiugróan magas: 44%. A vidéki nagyvárosokban az aktív korúak közel egyharmada, a községekben viszont csak 15%-uk felsőfokú végzettségű.
A népesség 49%-a volt foglalkoztatott 2022-ben, arányuk 2011 óta közel 10 százalékponttal nőtt. Ezzel párhuzamosan a jellemzően nyugdíjas inaktív keresők és a többségükben gyermekkorú eltartottak aránya 48%-ra mérséklődött. A munkanélküliek száma 2022-ben 237 ezer fő volt, 2011 óta 58%-kal csökkent.
A foglalkoztatottak aránya a fővárosban (54%) és a megyei jogú városokban (50%) a legmagasabb, a községekben (46%) elmarad az országos átlagtól (49%). Az ország középső részén, illetve az északnyugati vármegyékben a legnagyobb a foglalkoztatottság, viszont az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon elmarad az országos átlagtól.
A foglalkoztatottak több mint kétharmada szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozik, arányuk 2011 és 2022 között kismértékben tovább nőtt. Folytatódott a mezőgazdaságban dolgozók arányának csökkenése. Az ipari ágazatok közül az építőiparban foglalkoztatottak aránya 2011 óta emelkedett.
Az adatok szerint a modern technológiák terjedése következtében átrendeződik a munkaerőpiaci kereslet: a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerőköltségű, egyszerű tevékenységek kerülnek előtérbe, az automatizálható feladatokat végzők iránti igény csökken. Az elmúlt évtizedben nőtt a magas szellemi hozzáadott értékű vezetői, értelmiségi foglalkozásúak, valamint az egyszerű fizikai foglakozásúak aránya, míg a szakképzett ipari és szolgáltatási foglalkozásúaké kisebb lett.
A munkanélküliek aránya a fővárosban és a vidéki városokban elmaradt az országos átlagtól (2,5%), a községekben meghaladta azt. A Dunántúl északi és nyugati térségeiben alacsony, 1,6–2,0% körüli volt a munkát keresők aránya, az északkeleti országrészben azonban helyenként meghaladta a 10%-ot.
Digitális jártasság
A 6 éves és annál idősebb népesség nagy többsége, 83%-a végez rendszeresen valamilyen digitális tevékenységet. 53%-uk az interneten való böngészésen és a telekommunikáción túl magasabb szintű digitális tevékenységet is folytat: online intézi ügyeit, vásárol vagy szoftvert használ. Őket tekintjük legalább középszintű digitális jártassággal rendelkezőknek, arányuk a fővárosban, Pest vármegyében és a vidéki nagyvárosokban a legmagasabb.
Egészségi állapot
Az 5 éves és annál idősebb népesség 75%-a válaszolt az egészségi állapottal kapcsolatos, önkéntesen megválaszolható kérdésekre. A válaszadók 72%-a nem jelzett egészségi problémát. 1,7 millióan számoltak be tartós betegségről, 639 ezren nyilatkozták, hogy egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal. 109 ezren voltak mindhárom tekintetben veszélyeztetettnek tekinthetők, többségükben idős emberek.
fotó: unsplash
Forrás: hrportal.hu
