Az atipikus munkavállalók foglalkoztatása segíthet a munkaerőhiányon
Magyarországon kiemelkedően magas a foglalkoztatottsági ráta az Európai Unión belül, azonban a munkaerőhiány nagymértékben megnehezíti a vállalatok helyzetét. Az atipikus munkavállalók, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása is enyhítheti a vállalatokra és a magyar gazdaságra nehezedő nyomást. Többek között erről is szó esett a 2024-es Business Fest üzleti fesztiválon.
Idén többek között a mesterséges intelligencia, a logisztika és a generációk kérdése szerepelt kiemelt témaként a Business Festen.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Berta Péterrel, a WHC ügyvezetőjével mutatta be az elmúlt 20 év hazai munkaerőpiaci változásait. Az Európai Uniós csatlakozás óta több szegmensben is változott a magyar piac versenyképessége. A beszélgetésen elhangzott, hogy jelenleg mindössze 4,4 százalékos a munkanélküliségi ráta, amellyel Magyarország az EU tagállamok élmezőnyébe tartozik. Munkáltatói oldalról azonban a munkaerőhiány komoly kihívást okoz a vállalatoknak, amelyre megoldást jelenthet a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatása, de csak abban az esetben, ha már nem áll rendelkezésre magyar munkaerő. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta a Magyar Kormány elkötelezettségét az országba érkező vállalatok hosszú távú gyökerei erősítésében és K+F tevékenységeik idehozatalában, ezzel biztosítva a magyar hozzáadott érték növelését az értékláncban, és a hosszú távú munkalehetőség megteremtését.
Délután a generációs kihívások vették át a főszerepet: Sáfrány Lilla, a WHC HR vezetője Szalai Enikővel, a Yettel Magyarország CPO-jával és Simon Csillával, az MVM Csoport HR igazgatójával fejtette ki az élethosszig tartó tanulás munkakörnyezetben betöltött szerepét. A beszélgetésből kiderült, hogy ugyan a különböző generációk más eszközökhöz nyúlnak egy-egy új készség elsajátítása során, meghatározóbb tényező az egyén, és hogy mi a tanulás célja. A HR szakemberek hangsúlyozták továbbá a munka közben szerzett tudás eredményességét, illetve az egymástól való tanulás közösség teremtő erejét, amely során a kollégák egymásnak adják át a tudást.
A diák-, nyugdíjas-, kismama-, valamint a megváltozott munkaképességű-foglalkoztatás egyre több vállalatnál került terítékre az elmúlt években. Míg jelenleg az álláshirdetések 4 százaléka vonatkozik részmunkaidős állásokra, addig közel 2,6 milliós az atipikus munkavállaló jelölt. Nerhaft Marianna, a WHC Szövetkezeti-szolgáltatás területi vezetője a témában szervezett panelbeszélgetésen elmondta: „Nagy versenyelőnyt jelent a diverzifikált munkaerő felállítása egy vállalatnál. A nyugdíjasok körében a szakmai tudás, a diákok esetében az utánpótlás kinevelése felértékelődik. Érzékeljük a tényleges hatást, hiszen a diákok közel 70 százaléka kap ajánlatot a foglalkoztatójától tanulmányai befejezésével.”
Forrás: hrportal.hu
fotó: unsplash
