A Magyar Közlöny 2023. évi 101. számában hirdették ki a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó kormányrendelet-módosításokról szóló 292/2023. (VII. 6.) kormányrendeletet. A módosult és új szabályok könnyebb alkalmazása érdekében a kamara egy rövid tájékoztatót állított össze, elsősorban a duális képzőhelyeket érintő legfontosabb változásokról.

 

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet[1] duális képzéssel összefüggő módosításai[2] – 2023. július

1          Szakképző intézményi alapdokumentumok

1.1          Szakmai vizsga előtti felkészítés

• A szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programba új elemként be kell építeni a szakmai vizsgához kapcsolódóan szervezett egybefüggő felkészítés rendjét (Kapcsolódva az Szkt.[3] módosításához, amely a 15 napos szakképző intézményi kötelező felkészítésre vonatkozó előírást eltörölte.)
• Szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók számára – a tanuló kérésére – a szakképző intézmény megszervezi a szakmai vizsga előtt a legalább öt munkanapos egybefüggő felkészítést.

1.2          Képzési és kimeneti követelmény (KKK)

• A programtanterv (PTT) helyett a jövőben a KKK-k határozzák meg a szakmai oktatás kötelező foglalkozásainak összesített számát és az egybefüggő gyakorlat időtartamát;
• A KKK-ban kell meghatározni az ágazati alapvizsga eredményének szakmai vizsgába történő beszámíthatóságát (minimum 10% mértékben).

1.3          Programtanterv

• Az Szkr. módosítása – összhangban a Szkt. módosítással – kivezeti a PTT-ket, amelyeket már ajánlásként sem kell használni, és – bár még elérhetők lesznek – a jövőben már nem frissülnek. Ennek fő oka, hogy a KKK-k tanulási eredmény alapúak (TEA), míg a PTT-k a hagyományos, tantárgy alapú felépítést követték.

2          Szakirányú oktatás, szakképzési munkaszerződés

2.1          Ágazati alapoktatás megszervezésével kapcsolatos pontosítások

• Felnőttképzési jogviszony esetén nem kell alkalmazni az Szkr.-ben eddig szereplő szabályokat az ágazati alapoktatás időpontjára vonatkozóan (technikumban 9-10. évfolyamon, szakképző iskolában 9. évfolyamon, kizárólag szakmai vizsgára felkészítő oktatásban az első félévben), az ütemezést a szakképző intézmény szabadon határozhatja meg a szakmai programban.

2.2          Évfolyami szorzó

• A korábban mindkét jogviszonyra vonatkozó évfolyami szorzókat a módosítás kifejezetten a tanulói jogviszonyhoz és a szakirányú oktatás időtartamához rendeli [Szkr. 332/A. § (3) bekezdés].
• Külön pontban [Szkr. 332/A. § (3a) bekezdés] került pontosításra a felnőttképzési jogviszonyban alkalmazandó évfolyami szorzó, amely egységesen 1,00 (tekintettel arra, hogy felnőttképzési jogviszonyban a szakmai oktatás tanévtől függetlenül is megszervezhető).

2.3          Rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés

• Bővítésre kerültek a rendelkezésreállási és a munkavégzési kötelezettségek teljesítése alóli mentesülés szabályai azokkal az esetekkel, amikor a tanuló vagy képzésben résztvevő személy a szakképző intézmény által szervezett tanulmányi versenyfelkészítésben vagy versenyen vesz részt.
• A mentesülés kiterjesztése ezentúl vonatkozik a szakmai vizsgát közvetlenül megelőző három munkanapra is, valamint érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beleértve – négy munkanapra.

2.4          Mulasztás igazolása

• Pontosításra kerültek a mulasztások igazolásának módjára és feltételeire vonatkozó rendelkezések. A hatálybalépést követően a – szakképzési munkaszerződéssel rendelkező – tanuló a mulasztását a keresőképtelenségről kiállított igazolással kell hogy igazolja a duális képzőhely felé. Ezt, a Kréta rendszerben rögzített adatot kell figyelembe vennie a szakképző intézménynek.
• A mulasztás pótlásának lehetősége kikerült az Szkr.-ből is szakképzési munkaszerződés esetén.

2.5          Részmunkaidős szakképzési munkaszerződés esetén a munkabér meghatározása

• A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel, felnőttképzési jogviszonyban részt vevők munkaviszonyával kapcsolatosan egyértelműen kimondja a módosítás, hogy a kifizetett munkabér, valamint egyéb juttatások összegét a munkaviszony időtartamával kell arányosítani.

2.6          Saját munkavállaló képzésére vonatkozó szabályok

Amennyiben a saját munkavállaló képzése a meglévő munkaszerződése vagy kinevezése módosításával zajlik, az alábbiak szerint kell eljárni:

• A képzőhelynek nem kell duális képzőhelyként nyilvántartásba vetetnie magát.
• A Szocho tv.-ben[4] meghatározott és igénybe vehető adókedvezmény nem érvényesíthető.
• A duális képzőhelyekre vonatkozó egyes rendelkezéseket nem kell alkalmazni (pl.: gazdasági kamara igazolása arról, hogy a képzésben részt vevő szakirányú oktatása duális képzőhelyen nem biztosítható; az oktatónak nem kell kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkeznie; duális képzőhelyek nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályozások; a gazdasági kamara hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos szabályai; adókedvezmény igénybevételének igazolásához az akkreditált vizsgaközpontnak nem kell igazolást kiállítania a sikeres vizsgáról; gazdasági kamara tájékoztatása arról, amennyiben a tanuló szakmai felkészültsége elmarad az elvárható mértékről, és ez a duális képzőhely felelősségére vezethető vissza; fegyelmi eljárás indítása a szakképző intézményben).

2.7          Többes jogviszony

• Az új rendelkezés eltörölte és törvényi szintre emelte a többes jogviszonyra vonatkozó szabályozásokat. Ennek értelmében, ha a képzésben részt vevővel a szakképzési munkaszerződés megkötése más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, akkor rá az Szkt. 90/B. § rendelkezései az irányadóak.

3          Duális képzéssel kapcsolatos gazdasági kamarai feladatok

3.1          Duális képzőhely bemutatása

• Több szervezettel történt egyeztetés és a MKIK javaslata alapján törlésre került az a kötelezettség, amely szerint az IKK[5] honlapján közzé kell tenni a duális képzőhelyek bemutatkozását, az általuk kínált feltételeket és lehetőségeket. Ilyen kötelezettség tehát már nincs.
• Emellett pontosításra került a duális képzőhelyek nyilvános nyilvántartásának elérhetősége is, így ezeket az adatokat – az IKK honlapja helyett – a területileg illetékes kamarának kell a saját honlapján közzé tennie. (Ahogy ez jelenleg is történik.)

3.2          Kamarai garanciavállalás

• Korábban az ún. kamarai garanciavállalás feltételeit az Szkt. írta elő. Ez a szabályozás tartalmi módosítást követően az Szkr.-be került áthelyezésre. Lényegi változása, hogy a jövőben akkor kell a gazdasági kamarának igazolást kiállítania, ha a tanuló (!) a tanév első hónapjának utolsó napján nem rendelkezik szakképzési munkaszerződéssel, és a szakképző intézmény kéri az igazolást. Kivételt képez az az eset, ha a tanuló a szakirányú oktatását ún. rövid ciklusú munkaszerződéssel teljesíti a tanév során későbbi időpontban, és erről a szakképző intézmény ugyanezen időpontig nyilatkozik. Felnőttképzési jogviszony esetében tehát a jövőben már nem kell alkalmazni a kamarai garanciavállalás szabályait.

4          Egyéb módosítások

4.1          Szakmajegyzék változások

• A Bőrtermékkészítő szakma kiegészül a Kesztyűkészítő szakmairánnyal.
• Új szakmaként jelenik meg az Óvodai nevelő (5 0188 25 02).
• Törlésre kerül a Szövettani szakasszisztens szakma (szakmairányok: Citológiai szakasszisztens, Immunhisztokémiai, hisztokémiai és molekuláris biológiai szakasszisztens)

 

4.2          Felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó pontosítások

• Az Szkr. tanulókra vonatkozó részletszabályaival kapcsolatban is meghatározásra került (az Szkt.-hoz hasonlóan), hogy pontosan mely, tanulókra vonatkozó szabályok alkalmazandók a képzésben részt vevő személyekre is, és milyen eltérésekkel.

4.3          Szakképző intézményi működést érintő módosítások

• A Dobbantó programban 15 éves kortól lehet részt venni. (Az eddigi 16 éves kor helyett.)
• Részszakma megszerzését követően szakirányú oktatásban folytathatók a tanulmányok ágazati alapvizsga nélkül, az ágazaton belül.
• A szakképző intézmény működési engedélyének tartalma pontosításra került.
• Érettségi vizsgával, érettségi vizsgához előírt közösségi szolgálattal kapcsolatos pontosítások kerültek a szabályozásba.
• Az oktatók továbbképzési kötelezettsége felsőoktatási tanulmányokkal is teljesíthető.
• Az ösztöndíjjal, tanulói juttatásokkal kapcsolatos szabályozás pontosításra került.

5          Hatálybalépés

• A módosítások általános hatálybalépése 2023. július 7.
• Egyes rendelkezések 2023. augusztus 31-én lépnek hatályba (a szakképzésben alkalmazható okmányok kiállításával, illetve azokkal összefüggésben fizetendő térítési díjak).

 

[1] Szkr.

[2] A módosításokat a 2023. július 6-án, a Magyar Közlöny 2023. évi 101. számában kihirdetett a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó kormányrendelet-módosításokról szóló 292/2023. (VII. 6.) Kormányrendelet (MódR4) tartalmazza.

[3] a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény

[4] a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény

[5] Innovatív Képzéstámogató Központ

 

Forrás: MKIK, https://dualis.mkik.hu/ 

A projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: GFA-KA-KIM-17/2022/TK/05.