A magyar cégek 88 százaléka nem akar külföldi munkaerőt alkalmazni
Leginkább a közép- és nagyvállalatokra jellemző a külföldi állampolgárok foglalkoztatása.
A KSH adatai szerint 2024 októberében 99,3 ezer külföldi állampolgárságú munkavállaló dolgozott Magyarországon, és a külföldi munkavállalók száma az elmúlt öt évben körülbelül 30 ezer fővel emelkedett – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) elemzéséből. A felmérésben 5 680, legalább két főt foglalkoztató cég vezetőjét kérdezték meg munkaerőgazdálkodással kapcsolatos helyzetükről és terveikről.
A külföldi munkavállalók számának növekedésével a külföldi állampolgárokat foglalkoztató, versenyszférában működő hazai vállalkozások aránya is nő. A GVI 2024. tavaszi Prognózis kutatásának adatai alapján 2024-ben a hazai vállalkozások 2,5 százaléka foglalkoztatott külföldi állampolgárságú munkavállalót, 2025-re vonatkozóan pedig 2,4 százalékuk tervezte ezt.
A külföldi állampolgárok foglalkoztatása leginkább a közép- és nagyvállalatokra jellemző, előbbiek 24 százaléka, utóbbiaknak pedig 51 százaléka alkalmaz külföldieket. Az egyes ágazatok közül az ipari (6 százalékuk) és mezőgazdasági cégek foglalkoztatnak (3 százalékuk) leggyakrabban más állampolgárságú munkavállalókat, régiós összehasonlításban pedig a közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régiókban a leginkább elterjedt az alkalmazásuk.
A külföldieket foglalkoztató cégek fele szomszédos országok állampolgárait alkalmazza, de harmaduknál dolgoznak egyéb európai országok állampolgárai, 26 százalékuk pedig Ázsiából érkező munkavállalókat alkalmaz.
A felvételt tervező vállalkozások legnagyobb számban szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokba és gépkezelői munkakörökbe vennének fel külföldi állampolgárokat – azokba a foglalkoztatási főcsoportokba, ahol a statisztikai adatok szerint jelenleg is a legtöbb külföldi állampolgár dolgozik. A leggyakrabban említett szakmák az egyszerű ipari foglalkozású, a rakodómunkás, a mechanikaigép-összeszerelő, az egyéb gépkezelő, a villamosberendezés-összeszerelő, a gumitermékgyártó gép kezelő, a kézi csomagoló és az egyszerű mezőgazdasági foglalkozású voltak.
A külföldieket foglalkoztató vállalkozások 38 százaléka a munkaerő-hiány mérséklése érdekében alkalmaz nem magyar munkaerőt. A munkaerő-hiány mérséklése különösen fontos indokként jelenik meg a külföldieket legnagyobb arányban foglalkoztató nagyvállalatok, ipari és mezőgazdasági cégek, külföldi tulajdonú és exportorientált cégek körében – ezekben a kategóriákban jellemzően a cégek 60–65 százaléka fontos vagy nagyon fontos indokként jelölte meg a munkaerőhiányt. A munkaerőhiány mellett a cégek 21–23 százalékánál fontos tényező a külföldiek foglalkoztatásában a szervezeti kultúra fejlesztése, a külföldi munkavállalók megbízhatósága és a vélt magasabb terhelhetőségük.
A külföldieket nem foglalkoztató vállalkozások
Azon cégek között, amelyek jelenleg csak hazai munkavállalókat foglalkoztatnak, 12 százalék jelezte, hogy alkalmazna külföldieket, míg 88 százalékuk nem nyitott a külföldiek foglalkoztatására. A külföldiek foglalkoztatására legkevésbé a mikro- és kisvállalkozások, az építőipari és kereskedelmi cégek, valamint a kizárólag hazai piacra termelő vállalkozások nyitottak.
A külföldi munkavállalókat nem foglalkoztató cégek nagytöbbsége (82 százalékuk) úgy véli, hogy a nyitott pozíciókat hazai munkavállalókkal is be tudja tölteni. Az ilyen vállalkozások 57 százalékánál ugyanakkor nyelvi akadályok miatt nem alkalmaznak külföldieket, 42 százalékuk a magas adminisztrációs költségektől tart, 41 százalékuk tapasztalathiányról számol be, 31 százalékuk beilleszkedési problémáktól 28 százalékuk pedig kulturális különbségektől tart a külföldiek alkalmazása kapcsán.
Forrás: hrportal.hu
fotó: unsplash
