Blogon is téma a “Paktum”

Hogyan mérhető a foglalkoztatási paktumok hatása? 1. rész

Mintegy 100 milliárd forint áll rendelkezésre országszerte a foglalkoztatás felpörgetésére. A pénz beömlik a rendszerbe, de vajon tudjuk-e majd a végén, hogy valóban hatásosan használtunk-e fel ezt a hatalmas összeget? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, először érdemes tisztázni, hogy mi is a paktum, mi a célja, milyen előnyöket kínál az önkormányzatoknak, a képzőknek, a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Következzen tehát egy rövid, közérthető paktum-kisokos.

2017.01.29.

Írta: Komádi Mónika, MEGAKOM Tanácsadó Iroda

Az ország nagy része paktumlázban ég. A megyék és a megyei jogú városok esetében már javában tart a megvalósítás, a háttérdokumentumok kidolgozása, a paktumiroda működtetése, a helyi paktumok többségénél éppen az év végére időzítették a támogatási szerződések megkötését, míg néhány megyében még ezután várható a pályázati kiírás. Az alábbi összefoglalót ajánljuk mindazoknak, akik még ezután kezdik a végrehajtást vagy nyújtják be pályázataikat, de azok számára sem haszontalan, akik már a megvalósítás szakaszában tartanak.

 

Mi a paktum?

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében nagyságrendileg 100 milliárd forintnyi európai uniós támogatást biztosítanak az ún. foglalkoztatási együttműködések, közkeletű néven paktumok megvalósítására. A megyék és a megyei jogú városok saját forráskerettel rendelkeznek, míg az egyéb potenciális megvalósítók pályázati úton szerezhetnek támogatást. A projektek két pillérre támaszkodnak.

1. Először létre kell hozni egy megyei, térségi vagy települési szintű együttműködést a foglalkoztatási problémák kezelése és a kiegyensúlyozott munkaerőpiac megteremtése érdekében. Ez egy széleskörű partnerség az önkormányzatok, a kormányhivatal, a kamarák, a képzők, a munkaadók és egyéb szereplők bevonásával és – ideális esetben – tényleges közreműködésével. Az összefogást jellemzően az érintett önkormányzat koordinálja.

2. A paktum megalapítását követően célzott képzési és bértámogatásokat, illetve személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokat kell biztosítani a hátrányos helyzetű állástalan, inaktív vagy közfoglalkoztatott személyeknek, valamint az őket foglalkoztató munkaadóknak. A költségvetés nagyobb részét (minimum 70%-át) erre a feladatra kell fordítani, amely alapvetően a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik.

 
„Ki” a paktum?

Az előbbiekben már utaltunk bizonyos szereplőkre, de nézzük meg, pontosan milyen szervezetek milyen minőségben vesznek részt a paktumokban.

– Minden paktumprojektben kötelező konzorciumi partner az érintett önkormányzat és az adott megye kormányhivatalának foglalkoztatási főosztálya. Ezen kívül további projektpartnerek is bevonhatók a helyi viszonyoknak megfelelően. Ez a konzorcium felel a projekt megvalósításáért.

– Maga a paktumszervezet a konzorciumi tagokon kívül magában foglalja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (kötelező jelleggel) és a releváns munkaerő-piaci szereplőket: képző intézmények, vállalkozók és egyéb munkaadók, civil szervezetek stb. A paktumszervezet egyfajta egyeztetési fórum, amelyben megvitatják a legfontosabb munkaerő-piaci kihívásokat és kijelölik a foglalkoztatási irányvonalakat stratégia, akcióterv és munkaprogram formájában.

– A célok operatív megvalósításért és a paktumszervezet működtetéséért ún. paktumiroda felel, amelyet valamelyik konzorciumi partner szervezetén belül kell létrehozni.

 

Mi a paktum célja?

„…foglalkoztatási együttműködések (paktumok) képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása, tevékenységi körük, eredményességük, hatékonyságuk növelése, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása” – ez a hivatalos verzió az érintett felhívásokból.

Gyakorlatilag a fő cél a foglalkoztatási szint növelése, azonban látni kell, hogy míg néhány évvel ezelőtt a munkanélküliség jelentette a legfőbb munkaerő-piaci problémát, most azzal szembesülnek a munkáltatók, hogy nem találnak elegendő számú és megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerőt. Vagyis a paktumok keretében elsősorban a még rendelkezésre álló munkaerőtartalékot kellene mozgósítani: a hátrányos helyzetű és inaktív álláskereső személyeket kell hosszú távon alkalmassá tenni a munkavállalásra. Mindehhez pedig keretet nyújt maga a megyei vagy helyi szintű foglalkoztatási együttműködés, amely – remélhetőleg valóban – befolyásolni és alakítani képes a munkaerő-piaci folyamatokat.
Kinek jó a paktum és miért?

Jó az önkormányzatoknak, hiszen a jogszabályi változások miatt már viszonylag kevés területen van mozgásterük a helyi folyamatok befolyásolására. A széleskörű foglalkoztatási együttműködés révén lehetőségük van a helyi munkaerő-piaci szereplők összefogására, a vállalkozói elvárások pontosabb megismerésére, a munkaerő-kereslet és kínálat fokozottabb összehangolására. A munkaadói és munkavállalói elégedettség a város gazdasági és népességmegtartó erejének növekedéséhez vezet.

Jó a kormányhivatalnak, hiszen több munkavállaló és munkaadó számára tud szolgáltatást nyújtani és támogatást biztosítani. Mindez szervezeti szinten növelheti az eredményességet és hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályának működését.

Jó a képző intézményeknek, hiszen első kézből értesülhetnek a munkaadók képzési igényeiről, a munkavállalók képzettségével kapcsolatos elvárásairól. Ezáltal gyorsabban reagálhatnak a helyi szükségletekre, képzési kínálatukat rugalmasabban tudják alakítani.

Jó a munkaadóknak, hiszen a képzések és a munkaerő-piaci szolgáltatásoknak köszönhetően bővül a potenciális munkavállalóik köre, továbbá támogatást kaphatnak a számukra megfelelő munkavállaló foglalkoztatásához.

És nem utolsó sorban legjobb az érintett célcsoportnak: a hátrányos helyzetű állástalan, inaktív vagy közfoglalkoztatott személyek olyan szolgáltatásokban és képzésekben részesülhetnek, amelyek javítják elhelyezkedési esélyeiket, segítik munkahelyi beilleszkedésüket, a bértámogatások révén pedig konkrét álláshoz juthatnak.

A következő részben bemutatjuk, hogyan lehetne és kellene nyomon követni a paktumprojektekbe bevont – és be nem vont – célcsoport munkaerő-piaci státuszát annak érdekében, hogy ténylegesen ki lehessen mutatni a paktumprojektek hosszú távú hatásait.

 

Forrás: http://icg-exante.hu/magunkrol/blog/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadom" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás