Algyői tanácskozás a paktumokról – Csongrád megyének 2,4 milliárdos keret jut

A helyi foglalkoztatás bővítésének eszközei lehetnek a 2020-ig tartó európai uniós ciklusban az úgynevezett foglalkoztatási paktumok, melyekre TOP-os forrásokat lehet igénybe venni helyi és megyei szinten. A partnerségen alapuló paktumokban rejlő lehetőségekről, azok működéséről rendeztek szakmai konferenciát Algyőn, amelyen elhangzott, tudomásul kell venni, hogy a paktum egy eszköz, nem pedig önfenntartó csodafegyver.

Az területi programokban szereplő paktumok forráslehetőségeiről a Csongrád megyei foglalkoztatási paktum tanácsadók által a Csongrád Megyei Önkormányzat és Algyő önkormányzata támogatásával rendezett szakmai rendezvényen Vadász Csaba, a Csongrád Megyei Önkormányzat főjegyzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) elemei nem kifejezetten gazdaságfejlesztési célú intézkedéseket tartalmaznak, hanem más településfejlesztési programok kerültek előtérbe, azaz leszűkültek a gazdaságfejlesztési eszköztárak a TOP-on keresztül. Ezzel előtérbe kerültek a foglalkoztatási paktumok, és szélesebb együttműködés valósulhat meg a megyei és települési önkormányzatok, illetve kormányhivatal és a foglalkoztatásban résztvevők között, ezek a paktumok ugyanis együttműködést igényelnek. Hozzátette, a megyei önkormányzat koordináló szerepe és menedzserszemléletű működése is előtérbe kerül a paktumprogram keretében, a sikeres projektekhez ez elengedhetetlen.

A házigazda Algyő nagyközség polgármestere, Molnár Áron köszöntőjében kitért arra, hogy már egy éve dolgoznak azon, hogy egy gazdaságfejlesztési programot letegyenek az asztalra, és a fejlesztések kapcsán mindig adódik a kérdés, hogy vajon honnan lesz megfelelő képzettségű munkaerő. Ezért is tartotta hasznosnak a foglalkoztatási paktumokról rendezett konferenciát – és ahogy a kenderfórumon is hangsúlyozta- ennek a programnak is szívesen lesznek segítői, éllovasai. Molnár Áron szerint, aki Algyőn dolgozni szeretne, az tud is, azokat, akik pedig nem akarnak, vasvillával sem lehetne elkergetni, hogy valami munka után nézzenek.

Csongrád megye munkaerőpiaci helyzetét ismertetve Fejes Ágnes, a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának elemzője arról tájékoztatott, hogy az elmúlt három évben 11 ezer fővel csökkent megyénk népessége, a 60 településnek mindössze hatodán nőtt a népesség, így például Újszentivánon mintegy 10%-kal, a városok közül pedig Mórahalmon. A gazdaságilag aktív népesség, vagyis a 15 és 75 év közöttiek arányát tekintve a megyék rangsorában a kilencedik helyen vagyunk 186 200 fővel, és szintén a megyei rangsor kilencedik helyén van Csongrád a foglalkoztatottak számát tekintve. 2115 harmadik negyedévében 172 300 fő dolgozott, a foglalkoztatottsági arány 55,4%, ami több mint 1%-kal az országos átlag alatt van. A nyilvántartott álláskeresők száma 10 782 fő, egy év alatt negyedével csökkent arányuk, ami 10%-kal az országos átlag fölött van. Algyővel kapcsolatban elmondta, hogy 2005-től nézve az adatokat jól látható, hogy mindig az országos átlag alatt volt az álláskeresők aránya.

A paktum nem önfenntartó csodafegyver

„A helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésben érdekelt szervezetek partnerségen alapuló együttműködésének térségi keretrendszere” – foglalta össze a paktum fogalmát Hollósi Szabolcs, a BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Hozzátette, hogy a paktum kiváló eszköze lehet annak, hogy a foglalkoztatáspolitikát társadalmasítsák, nem lehet ugyanis kizárólag a munkaügyi központokat, vagyis a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályait felelőssé tenni a foglalkoztatásért. „A paktum eszköz, nem önfenntartó csodafegyver” – szögezte le, és a hamarosan megjelenő TOP-os forrásoknak célja is az, hogy partnerségben próbálják kezelni a szereplők a foglalkoztatási kérdéseket.

A paktumokban új szerepe lesz az önkormányzatoknak, a gazdaság- és foglalkozásfejlesztés területén a koordináció lesz számukra a hangsúlyos feladat, illetve a lakosság felé jobban kell nyitniuk, mint ahogy a többi résztvevőnek, vagyis a vállalkozásoknak, a foglalkoztatási főosztályoknak, a szociális partnereknek, civil szervezeteknek és a képzőintézményeknek is. Hollósi Szabolcs hangsúlyozta, az általa felsorolt szereplők az élet más területén akár alá-fölérendelt viszonyban is lehetnek, ám a paktumon belül egyenlők a felek, vagyis valódi partnerségben lehet csak sikeresen működő paktumot működtetni.

A TOP-os pályázati konstrukció kapcsán kiemelte, új szemlélet, hogy a foglalkoztatás-fejlesztés érdekében végezzék a gazdaságfejlesztést, vagyis a területek összekapcsolását preferálja a kiírás. Hollósi Szabolcs elmondta, abból, hogy egy önkormányzat, egy megye vagy egy járási székhely egy paktum élére áll, több előnye is lehet. Egyrészt a gazdaságfejlesztési tevékenységet tudja erősíti, és a helyi vállalkozókat is segíti, ezen felül közre tud működni a munkaerőhiány enyhítésében, hiszen az álláskeresők foglalkoztatása megvalósul a helyi vállalkozásoknál. A partnerségek működtetésével erősödik az önkormányzat társadalmi és helyi politikai bázisa is, és a térségi kapcsolatok is magasabb szintre kerülhetnek.

A megyének a koordináló szerepe jut a paktumokban

„Foglalkoztatási együttműködés, egyszerűen így lehet megfogalmazni a TOP-ban megjelenő paktumokhoz kapcsolódó kiírásokat” – erről már Gyarmati Zoltán, a Csongrád Megyei Önkormányzat területfejlesztési osztályának a megbízott osztályvezetője nyilatkozott portálunknak. Megyei és helyi szintje lesz a paktumoknak, előbbi inkább koordinációs szerepet fog betölteni, így például előzetes tanulmányok, stratégiák és foglalkoztatási programok elkészítése lesz a feladata. Lesz egy másik pillére is a programnak, ez a munkaerőpiaci támogatások oldala, amelyek szervezésébe be kell majd vonni a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályait konzorciumi partnerként jelenhetnek meg a megyei paktumokban. A megyei szinten ugyanakkor bármilyen szervezet bekapcsolódhat az egyéb munkaerőpiaci szolgáltatásokba, mely tartalmazhatja a célcsoport kiválasztását és toborzást is.

Gyarmati Zoltán elmondta, a megyei szint alatt található a helyi szint, melynek együtt kell működnie a megyei önkormányzattal, hacsak nem járásszékhely település vagy kistérségi központ település adja be a projektet. „Ők ugyanazt valósíthatják meg kicsiben, mint a megyei önkormányzat nagyban, de várhatóan ők lesznek azok a tényleges szereplők, akik a helyi vállalkozásokkal fel tudják venni a kapcsolatot, és az ő igényeikhez igazodva lehet majd kialakítani a képzési programokat” – részletezte. A paktumprogram célcsoportja egyébként a hátrányos helyzetű, inaktív lakosság, és a kiírás részletesen szabályozza azt is, hogy kik tartoznak ezekbe a csoportokba.

Hangsúlyozta, a megyei önkormányzat paktumoktól független eddig is komolyan koordináló szerepét a befektetésösztönzés területén, befektetésösztönző kiadványt készítettek befektetési kataszterrel is rendelkeznek, szinte földhivatali szintű nyilvántartással. Ezen felül befektetési stratégiát is készített a megye a Szegedi Tudományegyetem közreműködésével, s ezek jó alapok lehetnek a paktumos projekteknél. Csongrád megyében egyébként a helyi és a megyei szintű paktumokra összességében 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre a 2020-ig tartó európai uniós ciklusban.

Forrás: SZEGEDma.hu